A NAFTA továbbra is kényes ügy

Donald Trump amerikai elnök és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök a G-7 csúcstalálkozó utolsó, szombati napján rövid megbeszélést folytatott. A kétoldalú kereskedelmi kérdések megvitatására sor került ugyan, úgy tűnik Trump legutóbbi fenyegetőzése a kanadai tejtermékek kapcsán nem került szóba.

Mindentől függetlenül, az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi egyezmény (NAFTA) mindkét ország számára nagy és fontos dolog, sokkal több, mint a tejtermékek és faanyag fölötti marakodás. Az amerikai kormányzat május 18-án hivatalosan elindította a tárgyalásokat Kanadával és Mexikóval a NAFTA korszerűsítésére. Ezzel elindult a 90 napos konzultáció a kongresszussal és a közvéleménnyel, így augusztus 16-án megkezdődhetnek a tárgyalások a szerződésben részes másik két országgal.

Az amerikai mezőgazdaság vezetői árgus szemekkel figyelik a 23 éves megállapodás megváltoztatására irányuló erőfeszítéseket, amelyeket egyesek tisztességtelennek tartanak az amerikai tejtermelők és frissáru termesztők szempontjából. Mások azonban nem értenek egyet: ők azt mondják, hogy a megállapodás előnye az általános kereskedelem növelése és az amerikai sertéshús, a kukorica és még a kaliforniai bor iránti kereslet fellendítése.

A Trump adminisztráció azzal vádolja Kanadát, hogy lényegében kirekeszti az amerikai tejtermelőket az úgynevezett ultraszűrt tej piacáról, melyet sajt-, joghurt- és fagylaltkészítéshez használnak. Az elnök áprilisban „szégyen gyalázatnak” nevezte a kanadai akciót, és szokásához híven még Twitteren is hangot adott nemtetszésének: „Kanada Wisconsinban és más határállamokban nagyon nehézzé tette a boldogulást tejtermelőink számára”.

A kanadaiak elutasítják az állításokat, hogy a hazai tejkoncentrátumok vásárlásának ösztönzője a protekcionizmus lenne, és azzal érvelnek, hogy nem őket kellene hibáztatni azért, mert az amerikai tejtermelők nem tudják eladni a többletet.

„Sok problémát megvitattunk” – kivéve a tejtermékeket

Szombaton, a G-7 csúcstalálkozón a két elnök megbeszélése után Trudeau-t arról kérdezték, hogy mire jutottak Trumppal. A kanadai miniszterelnök azt mondta, hogy „sok dolog szóba került”: megemlítette a puhafát, az űrkutatást és az acélt, de a tejtermékeket nem.

Trudeau hivatalának nyilatkozatában az áll, hogy a két elnök „megerősítette elkötelezettségét a világ legmélyebb gazdasági partnerségével kapcsolatban. Az országaink közötti kereskedelem támogatja a munkahelyteremtést a határ mindkét oldalán és a középosztály növekedését, továbbá 2016-ban 882 milliárd dollárra értékelték”.

A háttérben azonban aggodalmak merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy Észak-Amerika továbbra is a szabad kereskedelem bástyája marad-e. A múlt héten a Nemzeti Sertéstenyésztők Tanácsa kiadott egy fehér könyvet a NAFTA előnyeiről, és rámutatott arra, hogy Mexikó az Egyesült Államok második legnagyobb sertéshús-exportpiaca, Kanada pedig a negyedik.

„A Mexikóba és Kanadába történő amerikai mezőgazdasági export megszakítása pusztító következményekkel járna a gazdálkodók, valamint a rengeteg amerikai feldolgozó és szállítmányozó iparági szereplő számára, nem is beszélve az itt dolgozó munkavállalókról” – áll a könyvben.

Mindazonáltal Trump továbbra is határozottan kritizálja a NAFTA-t. Áprilisban „totális katasztrófának” titulálta az egyezményt az Egyesült Államok számára.

Kanada és Mexikó azonban 2016-ban az USA első és a második legnagyobb külföldi piacai voltak: a Kanadába irányuló export összege 266 milliárd dollár, míg a Mexikóba irányuló export 231 milliárd dollár volt.

A kaliforniai kapcsolat

Kaliforniában a Kanadába irányuló mezőgazdasági export több mint háromszorosára nőtt az elmúlt 15 évben, és Mexikóba irányuló export hasonló eredményeket mutat az állami adatok szerint. A kaliforniai termelésű dió a legmagasabb export Kanadába, amelyet a bor követ. Kanada továbbá a népszerű kaliforniai gyümölcsök és zöldségek első számú külföldi piaca.

A kaliforniai pincészeteket képviselő San Francisco-i Wine Institute szerint a kaliforniai borok a legnépszerűbb import asztali borok Kanadában, melyek még a francia borokat is megverték. A NAFTA keretében a Mexikóba irányuló borbevitel is jelentősen nőtt, de Kanadához képest továbbra is kevés.

Mégis a Wine Institute egy, az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériumának küldött levélben azt írta, hogy számos kihívással szembesülnek a kanadai piacra történő belépéskor. „Kanada fenntartja a diszkriminatív és megterhelő kereskedelmi akadályokat, melyek gátolják az amerikai borexportot” – mondta Tom LaFaille, a borászati csoport alelnöke. Például rámutatott arra, hogy egyes kanadai tartományok „szabályozzák az egyenlő hozzáférést az amerikai borokhoz az élelmiszerüzletekben”.

Eközben Mexikó – Trump dühöngésének gyakori forrása – is kritika tárgyát képezi. Adam Putnam floridai mezőgazdasági miniszter áprilisban azzal kereste fel a Trump-kormányt, hogy vizsgálja meg „Mexikó tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatát”, ami speciális növényekre vonatkozott.

„Sajnos a NAFTA keretében létrehozott jelenlegi kereskedelmi környezet minden, csak nem egy tisztességes és egyenlő versenyfeltétel a floridai termelők számára” – mondta.

„Értékes ügyfelek és kereskedelmi partnerek”

Függetlenül a hibáktól, a legtöbb amerikai mezőgazdasági csoport támogatja a NAFTA korszerűsítését, és nem akarják felmondani a megállapodást.

„Mexikó és Kanada két nagyon nagy exportpiac az amerikai gazdaságok és farmok szempontjából. A gazdák ügyfelekként és kereskedelmi partnerekként tekintenek rájuk” – mondta Zippy Duvall, az amerikai Farm Bureau Federation elnöke.

A kukorica- és kukoricatermék exportja ma az amerikai termelők jövedelmének több mint 30 százalékát teszi ki. Mexikó a kukorica legfontosabb exportpiaca, míg Kanada szintén a kukorica és az etanol egyik legjelentősebb piaca.

Mexikó valóban arra törekszik, hogy csökkentse függőségét az északi szomszédjától, annak ellenére, hogy közel van az Egyesült Államokhoz, és könnyű az átjárás a két ország között.

„Első számú stratégiánk az, hogy továbbra is az amerikai piacra szállítsuk. Második stratégiánk a diverzifikáció: ezen is dolgozunk most” – mondta Ramon Paz, a mexikói Avokádótermelők és Csomagexportálók Szövetségének stratégiai tanácsadója.

Paz szerint az avokádó exportjának közel 40 százaléka olyan mexikói csomagolóházakból érkezik, amelyek amerikai cégek leányvállalatai. Azt mondta, hogy ezek a szolgáltatások előnyökkel járnak az amerikai befektetők szempontjából, és szinten tartják az avokádómennyiséget az amerikai fogyasztók számára.

„Valójában mindez előny a kaliforniai termelőknek. A Mexikóból származó avokádó behozatala olyan szinten megnövelte a keresletet erre az árura, hogy napjainkban a kaliforniai termelők mindent el tudnak adni” – mondta Paz. Hozzátette, hogy a megnövekedett kereslet miatt Kaliforniában még több pénzt is kérhetnek a termékért.

Forrás: CNBC / Kitekintő