Trump: A jó és a gonosz harca a terror elleni küzdelem

Az amerikai elnök azt kérte vasárnap a muzulmán országoktól, hogy alkossanak koalíciót Amerikával a Közel-Keleten a terrorizmus minden formájának „eltiprása” céljával.

Donald Trump erről Rijádban beszélt egy csúcstalálkozón, amelyre több mint egymilliárd ember képviseletében 55 muzulmán ország küldte el vezetőjét a Közel-Keletről, Ázsia más térségeiből és Afrikából. Az amerikai elnök kijelentette: ez a „nemzetek szövetsége… a közös értékeken és érdekeken alapul”.

Hangsúlyozta, hogy „az Egyesült Államok nem akarja ráerőltetni az életformáját másokra, hanem a kezét nyújtja feléjük az együttműködés és bizalom szellemében”.

„Nem azért jöttem, hogy kioktassak másokat, megmondjam nekik, hogyan éljenek, mit csináljanak, miként imádkozzanak. Ehelyett szövetséget ajánlunk. A Közel-Kelet népeinek kell eldönteniük, hogy miféle jövőt akarnak maguknak, az országaiknak, a családjuknak és a gyermekeiknek” – jelentette ki.

Az amerikai elnök „a jó és a rossz, nem pedig a civilizációk” harcaként írta le a terrorellenes küzdelmet. A radikalizáció elleni harcban a muzulmán többségű országoknak kell az élen állniuk, amelyek leginkább megszenvedik a fanatikus erőszakot. Nem várhatnak Amerikára – vélekedett.

„Kergessétek ki őket! Űzzétek el őket az imahelyeitekről! Kergessétek ki őket a közösségeitekből! Űzzétek el őket a szent földetekről, és űzzétek el őket a Földről” – szólította fel őket.

„A terrorizmus elterjedt a világon. A békéhez vezető ösvény éppen itt kezdődik, az ősi földön, ezen a megszentelt földön” – mondta Trump.

Az elnök szólt Iránról is, amelyet azzal vádolt, hogy aláássa a térséget, „Libanontól Irakig és aztán Jemenig pénzeli, felfegyverzi és kiképzi a terroristákat, akik rombolást és káoszt terjesztenek a térségben”, ezért el kell szigetelni Teheránt.

Szintén felszólalt Szalmán szaúd-arábiai király, aki Iránt a világterrorizmus „lándzsahegyének” nevezett. Kijelentette ugyanakkor, hogy országa eltökélte az Iszlám Állam terrorszervezet és minden más terrorcsoport megsemmisítését, legyen „bármi is a vallásuk vagy ideológiájuk”.

A muzulmán vallás síita felekezetéhez tartozó Irán a fő vetélytársa a térségben a szunnita ágazatot követő Szaúd-Arábiának. Az Iszlám Állam és az al-Kaida szunnita.

A hírügynökségek Trump beszédével kapcsolatban felhívták a figyelmet arra, hogy az elnök nem használta a „radikális iszlamista terrorizmus” kifejezést, amelyet az elnökválasztási kampány során gyakran emlegetett.

  • Kapcsolódó cikkünk:

Trump csak le akarja húzni Szaúd-Arábiát?

Élesen bírálta Donald Trump elnök szaúd-arábiai kijelentéseit és az általa kötött megállapodásokat vasárnap éjjel a közösségi médiában Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter.

„Az Egyesült Államok elnöke a demokrácia és mértékletesség fellegvárából támadja Iránt, ahol éppen most voltak igazi választások” – írja a berendezkedését tekintve demokratikusnak aligha nevezhető arab monarchiára utalva Zaríf, majd a Trump által kötött megállapodásokkal kapcsolatban hozzáteszi: „ez külpolitika vagy Szaúd-Arábia lehúzása 480 milliárd dollárral?”

Rijád és Teherán évtizedek óta verseng egymással a Közel-Kelet fölötti minél nagyobb befolyásért. A két ország között azt követően robbant ki közvetlen diplomácia konfliktus, hogy Szaúd-Arábia tavaly január elején több szélsőségessel és terroristával együtt kivégezte az ellenzéki mozgalmakat támogató és az országban élő síita kisebbség jogaiért szót emelő Nimr al-Nimr síita főpapot, akit szintén terrorizmus miatt ítéltek halálra. A kivégzés hatalmas felháborodást váltott ki Iránban.

Szaúd-Arábia nagykövetségét tüntetők támadták meg és dúlták fel. Válaszul Rijád és több szövetségese megszakította diplomáciai kapcsolatait Iránnal. A két regionális hatalom, az iszlám szunnita ágának fundamentalista, vahhábita irányzatát követő, arab Szaúd-Arábia és a síita, jellemzően perzsa Irán között évek óta vetélkedés zajlik a térség felett gyakorolt befolyásért. A tavaly nyáron Irán atomprogramjáról – Teherán, valamint a nagyhatalmak és Németország között – létrejött megállapodás viszont jelentősen javította Teherán pozícióját a nemzetközi közösségben.

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI/AP/Reuters/EFE/AFP

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »