Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Az Európai Parlament képviselői a Törökország EU-csatlakozását célzó tárgyalások felfüggesztését kérték Erdogan török államfő egyre növekvő önkényuralmára hivatkozva, de Németország ellenáll a kérésnek – a menekültügy a kulcskérdés.
Németország pénteken elutasította a török EU-csatlakozási tárgyalások leállítására vonatkozó felhívásokat, dacára annak, hogy számos európai uniós tagállam álláspontja szerint a nemrég megszavazott elnöki rendszer törökországi bevezetése nincs összhangban az európai értékrenddel.
Az Európai Parlament képviselői a hét folyamán a Törökország EU-csatlakozását célzó tárgyalások felfüggesztését kérték Recep Tayyip Erdogan török államfő „egyre inkább növekvő önkényuralmára” hivatkozva.
A hivatalos végeredmény szerint az április 16-ai török népszavazáson a választók 51,41 százaléka szavazott arra az alkotmánymódosításra, melynek értelmében megszűnik a miniszterelnöki tisztség, a kormányfő hatáskörei a mindenkori köztársasági elnökre szállnak át.
Az uniós képviselők szerint ez nincs összhangban az európai és demokratikus értékrenddel, az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete pedig külön nyilatkozatban sorolta fel, hogy miért nem tartja jó ötletnek Törökországban az elnöki rendszer bevezetését.
A megnyert népszavazással Erdogan az ország politikai rendszerének legnagyobb átalakítását hajthatja végre a modern török állam mintegy évszázados fennállása óta. A végrehajtó elnök rendszert támogatók szerint az átalakítás Törökország stabilitását hivatott szolgálni, míg ellenzői szerint egy diktatúra kezdete.
Sigmar Gabriel német külügyminiszter – aki hamarosan Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel is találkozik – pénteken Vallettában nyilatkozva úgy vélte, hogy egy ilyen lépés minden bizonnyal kontraproduktívnak bizonyulna.
„A német kormány szigorúan ellenzi a csatlakozási tárgyalások leállítását, ez teljesen helytelen reakciónak számítana. Semmit sem változtat a törökországi helyzeten, ha nem beszélünk többet Törökországgal” – közölte újságírókkal.
„Törökország egy kulcsfontosságú országnak számít a térségben, ezért elkötelezetteknek kell maradnunk, beszélnünk kell velük, meg kell hallgatnunk őket” – mondta Linkevicius.
A csatlakozási tárgyalások megszakítása mellett foglalt állást viszont az osztrák külügyminiszter.
„Teljesen helytelen lenne ragaszkodni a török csatlakozás illúziójához” – jelentette ki Sebastian Kurz.
„Egyre több külügyminiszter, kormányfő és európai parlamenti képviselő változtatja meg Törökországgal kapcsolatos álláspontját, és erre szükség is van, mivel Törökország az elmúlt hónapokban és években egyre inkább eltávolodott a jogállamiságtól, demokráciától és az emberi jogoktól” – hangsúlyozta Kurz.
A török referendumot úgy értékelte, hogy ezzel Törökország újabb lépést tett a negatív irányba, és egyre több hatalom összpontosul Erdogan kezében. Az osztrák politikus kiemelte, hogy számára Törökország már túllépett minden határon.
„A vörös vonal túllépése számomra az is, ha a másként gondolkodókat megfélemlítik, az újságírókat bebörtönzik, az ellenzékieket üldöztetik. Ezek mind vörös vonalak, amelyeket átléptek. A halálbüntetés visszaállítása csupán egy további lenne” – tette hozzá.
A vallettai nyilatkozatokból kiderül, hogy Németország hagyományos kül- és gazdaságpolitikai szövetségesei, Hollandia és Luxemburg is egy újfajta megközelítés alkalmazását szorgalmazták Törökországgal mint fontos NATO-tagállammal, valamint az Európa és a Közel-Kelet közötti stratégiai fontosságú térségben fekvő országgal kapcsolatban.
Bert Koenders holland külügyminiszter például elmondta, hogy a török csatlakozási tárgyalásokat koordináló Európai Bizottságnak tisztáznia kellene, milyen felvételi kritériumoknak kell Ankarának megfelelnie.
Forrás: MTI/Reuters
