Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Senki sem vonhatja be Fehéroroszországot egy Ukrajnával szembeni háborúba – erről biztosította Aljakszandr Lukasenko fehérorosz államfő szerdán Petro Porosenko ukrán elnököt.
A két államfő az ukrajnai Csernobilban tett közös nyilatkozatot, ahol részt vettek az atomerőművi katasztrófa 31-ik évfordulóján tartott megemlékezésen. „Az ukrán-fehérorosz határ mindig a barátság, a jó szomszédság, a partnerség és elsősorban a béke határa volt, és a jövőben is az lesz” – hangoztatta Porosenko. Elmondta, hogy Lukasenko biztosította őt afelől, hogy soha senki sem vonhatja be Fehéroroszországot egy Ukrajnával szembeni háborúba.
Lukasenko azt hangsúlyozta, hogy Minszk továbbra is segítséget nyújt a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus rendezéséhez, és mindent megtesz a béke eléréséért. Emlékeztetett arra, hogy a fehérorosz főváros ad otthont jelenleg is a konfliktus békés rendezésére életre hívott – Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló – összekötő csoport találkozóinak.
A fehérorosz elnök kijelentette, hogy országa kész segítséget nyújtani Ukrajnának a tervezett csernobili bioszféra-rezervátum létrehozásában.
A világ eddigi legsúlyosabb atomerőművi katasztrófája 1986. április 26-ra virradó éjszaka 1 óra 23 perckor következett be a Szovjetunióhoz tartozó Ukrán SZSZK területén, a Kijevtől mintegy 100 kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában egy kísérlet során. Részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe egyes adatok szerint radioaktív anyagok tonnái kerültek, a sugárfelhőt a szél északi irányba, a jelenlegi Fehéroroszország területe felé vitte, majd a szennyező anyagok beborították Európa nagy részét.
Az ENSZ-szervezetek, valamint Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország kormányai által 2003 februárjában létrehozott Csernobil Fórum 2005. szeptemberi jelentése szerint a robbanás okozta sugárzás közvetlenül 56 halálos áldozatot követelt, a katasztrófa nyomán fellépő betegségek áldozatainak száma négyezerre tehető. A Greenpeace nemzetközi környezetvédő mozgalom 2006-ban közzétett tanulmánya szerint a sugárhatás két évtized alatt mintegy kétszázezer megbetegedést okozott és a jövőben még százezret okoz majd Oroszországban, Ukrajnában és Fehéroroszországban.
A tragédia bekövetkezte utána a Szovjetunió egy ideiglenes betonszarkofággal fedte le a sérült reaktort. Az új, korszerű védőburkot, amely várhatóan száz évre nyújt védelmet, tavaly november végén helyezték rá az atomerőmű sérült blokkjára.
Korábban írtuk: A fehéroroszok újra tüntettek a parazita törvény ellen
Forrás: MTI
