Meglehetősen ellentétes Macron és Le Pen elképzelése Franciaország jövőjéről

A bal- és jobboldal közötti törésvonalra épülő politikai berendezkedés meghaladása a közös elem a francia elnökválasztás második fordulójába bejutott centrista Emmanuel Macron és a radikális jobboldali Marine Le Pen programjaiban – ezenkívül azonban radikálisan eltérő elképzelésük van Franciaország jövőjéről.

A 11 elnökjelölt közül egyedül Emmanuel Macron vallotta magáénak a föderatív Európa vízióját, olyannyira, hogy Macron önálló költségvetést, parlamentet és gazdasági minisztert szeretne az eurózónának, az Európai Unió jövőbeni működését pedig kétsebességesként képzeli el.

Marine Le Pen ezzel szemben az eurózónából és az Európai Unióból való kilépésre építette fel a kampányát és megválasztását követően a radikális jobboldali jelölt referendumot kíván kiírni ez utóbbi kérdésről azért, hogy Franciaország visszaszerezze szuverenitását.

Egy másik jelentős törésvonal a két jelölt között a nemzeti identitás kérdése.

Marine Le Pen programját a nemzeti preferencia fogalma határozza meg, amelyhez konkrét intézkedések is kapcsolhatóak, például a külföldi állampolgárok alkalmazása utáni különadó kivetése, beleértve az uniós állampolgárokat is, a külföldieknek járó szociális juttatások feltételhez kötése és a francia állampolgárság megszerzésének szigorítása. Emellett a szélsőjobboldali jelölt a legális bevándorlást is fenyegetésként fogja fel, ezért megválasztása esetén a legális bevándorlók számát a jelenlegi évi 200 ezerről 10 ezerre korlátozná.

Ezzel szemben Emmanuel Macron úgy látja, hogy Franciaország felelősen viselkedik, amikor menedékkérőket befogad és ezen a területen erősítené az európai együttműködést.

Szerinte a bevándorlás, s azon belül is a külföldi diákok fogadása – évente 70 ezer a 200 ezerből – „szerencse és büszkeség” Franciaország számára. A legális bevándorlás területén Macron nem módosítaná a jelenlegi szabályozást, de a külföldiek jobb integrációja érdekében élne javaslatokkal. A hátrányos helyzetű, elsősorban bevándorlók lakta külvárosokban pozitív diszkriminációt vezetne be: bónuszokkal jutalmazná a helyi munkanélkülieket alkalmazó vállalkozókat, ezekben a negyedekben csökkentené az iskolai osztályok létszámát és ösztöndíjakkal támogatná a diákokat.

Gazdasági kérdések

Macron egy 60 milliárd eurós beruházási csomaggal ösztönözné a gazdaságot, elsősorban a környezetvédelem területén, s ezzel párhuzamosan 120 ezer munkahelyet megszüntetne a közszférában, de 5 ezer új tanári állást hozna létre.

Le Pen nem hozott nyilvánosságra részletes költségvetési elképzelést, de neki is célja az államháztartási hiány csökkentése, amelyet elsősorban a társadalombiztosítási büdzsé és az Európai Unió költségvetési hozzájárulásának csökkentésével, valamint az adócsalás szigorúbb megbüntetésével képzel el.

Mindketten csökkentenék a vállalatok és a munkavállalók terheit, eltörölnék vagy befagyasztanák a mindenki által kötelezően fizetendő lakhatási adót, csökkentenék a társasági adót, továbbá egyikük sem kívánja sem az áfát, sem a minimálbért növelni.

Le Pen a francia vállalatokat, Macron pedig az európaiakat részesítené előnyben a közbeszerzési pályázatokon.

Szociális modell

Marine Le Pen lecsökkentene minden külföldieknek járó állami támogatást, és a társadalombiztosítást kizárólag a franciáknak tartaná fent. Célja, hogy a franciáknak – és azon belül is a nyugdíjasoknak és az alacsony jövedelműeknek – növelje a vásárlóerejét. A munkanélküliség csökkentésére nem tett konkrét javaslatokat, de a nyugdíjrendszert megreformálná: visszacsökkentené a nyugdíjkorhatárt 60 évre, és megemelné a minimál nyugdíjat.

Macron ezzel szemben nem nyúlna a nyugdíjkorhatárhoz, a munkanélküli segélyezést és a nyugdíjrendszert viszont egyszerűsítené a jelenleg egymástól teljesen eltérő állami és magánszektorban működő rendszerek egységesítésével.

Forrás: MTI