Kemény fellépést terveznek a németek a közösségi oldalakkal szemben

A közösségi portálok felhasználóinak védelmét célzó javaslatot fogadott el és terjesztett a törvényhozás elé szerdai ülésén a német kormány. A több szakmai szervezet és az ellenzék által bírált tervezet alapján a portálok üzemeltetői akár 50 millió euró (15,5 milliárd forint) pénzbüntetést kaphatnak, ha nem távolítják el a jogsértő tartalmakat.

A jogsértő, büntetendő “uszításnak éppen úgy nem lehet helye a közösségi portálokon, mint az utcán” – emelte ki a kormányülés után a tervezet előkészítését irányító igazságügyi miniszter, Heiko Maas. Az új szabályozás nem új jogokat hoz létre, hanem a felhasználók jelenlegi jogainak hatékonyabb érvényesítését szolgálja. “Tartozunk ezzel a gyűlöletbűnözés áldozatainak” – húzta alá a szociáldemokrata (SPD) politikus.

A gyűlölködő bejegyzések és személyiségi jogokat sértő, lejárató álhírek visszaszorítását célzó javaslat szerint a portálok üzemeltetőinek könnyen és közvetlenül elérhető panaszkezelő szolgálatot kell működtetniük, és a felhasználói bejelentéstől számított egy héten belül törölniük vagy elérhetetlenné kell tenniük a jogsértő tartalmakat, a “nyilvánvalóan jogsértő tartalmakat” pedig 24 órán belül kell eltávolítani.

A portálok üzemeltetői kötelesek megválaszolni a panaszokat és indokolni döntésüket. Továbbá negyedéve jelentést kell közzétenniük a büntetőjogilag releváns tartalmakkal kapcsolatban folytatott tevékenységükről, beszámolva a panaszkezelő szolgálat munkájáról, a panaszok számának alakulásáról és a döntési gyakorlatról. Amennyiben nem tesznek eleget kötelességeiknek, 50 millió euróig terjedő pénzbírságot kaphatnak.

  • Menekülnek a hirdetők a szélsőséges tartalmak miatt
Márciusban számos nagyvállalat közölte, hogy felfüggesztik online hirdetéseiket a Google videómegosztó portálján, a Youtube-on, valamint további hirdetési platformokon, mivel a Google szélsőséges tartalmú videók mellett jelentette meg azokat. Bővebben

Kapcsolódó cikkünk: Martin Sorrell: Semmi értelme a Youtube-bojkottnak

Sokaknak nem tetszik a javaslat

A digitális gazdaság egyik vezető németországi érdekvédelmi szervezete, a Bitkom szerint a törvénytervezet rossz, mert azt sugallja, hogy egyszerű szabályozási eszközökkel megoldható egy súlyos társadalmi probléma, a gyűlöletbeszéd, ráadásul elhamarkodott munka, ami megengedhetetlen egy ennyire fontos ügyben.

A többi között a német újságírók szövetsége (DJV) is bírálta a javaslatot, álláspontja szerint a szándék jó, a megvalósítás viszont rossz, többek közt azért, mert médiavállalkozások is használják a közösségi portálokat tartalmaik terjesztésére, így a törvény hatálya ezekre a szellemi termékekre is kiterjed, vagyis az újságírói szakmai felelősség a tartalmak szakértő előállítóitól átkerül a portálok nem szakmabeli üzemeltetőihez.

Az ellenzéki Zöldek egyik vezető politikusa, Renate Künast korábbi fogyasztóvédelmi miniszter szerint a törvény veszélyezteti a véleményszabadságot, mert egyetlen következménye az lesz, hogy a portálok üzemeltetői fék nélkül törlik majd a tartalmakat. A szintén ellenzéki – parlamenten kívüli – liberális FDP szerint a kormány javaslata “színtiszta populizmus”, valódi megoldást pedig a hatályos jogszabályok következetes érvényesítése jelenti, amihez létszámfejlesztésre van szükség az igazságszolgáltatásban.

Az SPD-vel kormányzó CDU/CSU jobbközép pártszövetségben sem mindenki teljesen elégedett a javaslattal. Dorothee Bär CSU-s Bundestag-képviselő szerint például pontosításra szorul a “nyilvánvalóan jogsértő tartalom” fogalma.

Heiko Maas a bírálatokra reagálva kiemelte, hogy legvégső esetben a bíróságok döntenek arról, jogsértő-e egy bepanaszolt bejegyzés vagy hír, a gond pedig nem az, hogy az üzemeltetők túl sok mindent törölnek, hanem az, hogy túl keveset.

Egy kormányzati kimutatás szerint a Twitter a bepanaszolt jogsértő tartalmak mindössze 1 százalékát törli, és a Facebooknál is viszonylag alacsony, 39 százalékos ez az arány. A legjobb mutatója a YouTube-nak van, a videómegosztó portál üzemeltetője 10 esetből 9-szer eltávolítja a kifogásolt jogsértő tartalmat kínálatából.

Az interneten mutatkozó álhírterjesztés, lejáratás és gyűlölködés hónapok óta a német belpolitika egyik fontos témája. Angela Merkel kancellár tavaly november végén a Bundestagban egy beszédében kiemelte, hogy az internet és a digitalizáció révén a véleményformálás teljesen másként történik, mint 25 éve, egyre nagyobb szerepe van az olyan kevéssé ellenőrzött vagy szándékosan hamis tartalmaknak, amelyeket nem a szakmai szabályok keretei között működő újságírás hoz létre.

“A politikának meg kell tanulnia kezelni a többi között az álhírportálok és a manipulációra kifejlesztett, algoritmusok által vezérelt véleményerősítő eljárások és ‘trollok’ révén kialakult új környezetet, és szükség esetén szabályoznia is kell”

– fejtette ki Angela Merkel, hangsúlyozva a gyűlölködéssel szembeni fellépés fontosságát.

A Facebook a berlini vezetés nyomására az év elején álhírszűrő eljárást kidolgozását kezdte meg a portál német nyelvű tartalmának gondozására. A portál üzemeltetője a Correctiv nevű német nonprofit tényfeltáró újságíró munkaközösséggel együttműködve kezdi meg az eljárás bevezetését. A tervek szerint a Correctiv munkatársai – akik munkájukért nem kapnak pénzt a Facebooktól – megvizsgálják a portál felhasználói által álhírként megjelölt tartalmat – bejegyzést, megosztott cikket -, és ha valótlanságot tapasztalnak, akkor egy figyelmeztetést fűznek hozzá.

A Spiegel Online német hírportál kedden arról írt, hogy a kezdeményezést felkarolta Soros György magyar származású amerikai pénzügyi befektető The Open Society Foundations (OSF) nevű alapítványi csoportja, amely mintegy 100 ezer euróval támogatja a Facebook-Correctiv együttműködés beindítását.

A két héttel ezelőtti londoni terrortámadás után most ismét fókuszba kerültek a közösségi platformokon fellelhető szélsőséges tartalmak. Múlt héten a Google, a Twitter, a Facebook és a Microsoft képviselői Amber Rudd brit belügyminiszterrel tárgyaltak és megállapodtak, hogy új technikai eszközök segítségével mielőbb azonosítják és megszüntetik az esetleges terrorista propagandát a felületeiken. A tech óriások abban is megegyeztek: megtalálják a módját, hogy az efféle tartalmakat rekordsebességgel távolítsák el.

Forrás: MTI / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

Elérte a 200%-ot a görög államadósság

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos költségvetési lazítások következményeként jelentősen emelkedett az államadósság GDP-hez viszonyított aránya a harmadik negyedév végére az előző negyedévvel és az egy évvel korábbival összevetve az Európai Unióban, és az euróövezetben egyaránt.

Read More »

Autópiac 2020: a nyertesek is veszítettek

Furcsa év volt 2020. Az éves értékelések általában arról szólnak, hogy mely márkák tudták növelni eladásaikat és melyek hoztak gyengébb eladási számokat, mint az előző évben. Tavaly viszont közel negyedével csökkent az európai, és közel ötödével a magyarországi autópiac, így azok a márkák, amelyek ennél kisebb csökkenéssel megúszták, már elégedettek lehetnek.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás