Moszkva megbízható Amerika-ellenes partnert lát Iránban

Oroszország és Irán szoros kapcsolatokat ápol egymással, ugyanakkor a világpolitika színpadán egyik országnak sem a legjobb a híre – írja a dpa Haszan Róháni iráni elnök moszkvai látogatása kapcsán.

Ez a nem túlságosan jó hírnév összefügg azzal is, hogy mindkét ország katonai támogatást nyújt a szíriai elnök, Bassár el-Aszad rendszerének. Az orosz-iráni kapcsolatok sohasem jelentettek és jelentenek fenyegetést más országokra – nyilatkozta Róháni moszkvai útja előtt.

Az orosz-iráni katonai fellépés a szíriai háborúban politikai túléléshez segítette hozzá Aszadot. Oroszország mindenekelőtt légierejével járul hozzá az akcióhoz, Irán szárazföldi csapatokat küldött. Oroszország az első külföldi ország az 1979-es iszlám forradalom óta, amely iráni légibázist használhat, ez esetben az Iszlám Állam terrorszervezet elleni támadásokhoz. A nodzsehi támaszpont a nyugati Hamedan tartományban van.

Oroszország 2005-ben közreműködött abban, hogy nukleáris megállapodás jöjjön létre Iránnal. A megállapodás leállította Teherán igyekezetét atomfegyver birtoklására, s ezzel egy időben feloldották az iszlám köztársaság ellen elrendelt nemzetközi szankciókat.

Iránban nyílt titok, hogy a Róháni-féle vezetés inkább a Nyugattal működne együtt, s nem Moszkvával. Ám az atomegyezséget követően sem alakul úgy a kooperáció a Nyugattal, ahogyan azt Teherán elképzelte. Az Egyesült Államok fékez, így aztán mind politikailag, mind gazdaságilag alternatívaként marad Oroszország – Kína mellett. Teheráni megfigyelők Irán és Oroszország érdekházasságáról beszélnek.

Moszkva ipari áruk, nukleáris technológia és fegyverek nagy értékesítési piacának tekinti Iránt. Az orosz-iráni együttműködés kiterjed az energiaágazatra, a polgári repülésre és a vasúti közlekedésre. A két ország egyeztet az olajpiacon való fellépésről is. Ezenkívül Moszkva megbízható Amerika-ellenes partnert lát Iránban.

Stratégiai jelentőséggel bír az együttműködés a katonai és nukleáris területen. Oroszország építette meg, illetve fejezte be a busehri atomerőművet Délnyugat-Iránban és Sz-300-as légvédelmi rendszereket is szállított. A kereskedés volumenének távlatilag évente meg kellene haladnia a tízmilliárd eurót.

Esetleges nézetkülönbségek csak ritkán kapnak nyilvánosságot. Teheránnak éppen elég ellensége van, nem engedheti meg, hogy még Oroszországgal is vitázzon. Iránban Moszkvát nem tekintik éppenséggel megbízható partnernek. A fegyver- és a nukleáris üzleteknél voltak késedelmek, amelyeknek nem csak technikai, hanem politikai okai is voltak.

Oroszországnak arra is törekednie kell, hogy a síita regionális hatalommal fenntartott kapcsolata ne károsítsa a többi közel-keleti, főleg szunnita partnerekhez fűződő viszonyát.

Irán szükség esetén kész rendelkezésre bocsátani légitámaszpontjait Oroszországnak a terrorizmus elleni harchoz, Moszkvának azonban eseti alapon kell engedélyt kérnie a damaszkuszi rezsim ellenfeleinek bombázásához – közölte kedden az orosz fővárosban Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter.

Zaríf, aki a Haszan Róháni elnök vezette iráni küldöttség tagjaként hétfő óta tárgyal Moszkvában, a Reuters brit hírügynökségnek nyilatkozva említette ezt a lehetőséget. „Oroszországnak nincsen légitámaszpontja Iránban, ugyanakkor jól együttműködünk, és amennyiben az oroszoknak a terrorizmus elleni harchoz iráni létesítményekre lenne szükségük, úgy arról eseti alapon döntünk majd” – mondta Zaríf.

A Vlagyimir Putyin orosz elnökkel történő egyeztetések napirendjén a szíriai konfliktus megvitatása is szerepel – tájékoztatott az iráni külügyminiszter.

Az orosz légierő tavaly augusztusban már indított támadást szíriai célpontok ellen a hamadáni légi bázisról, később azonban Teherán már nem engedélyezte ezt. A Reuters megjegyezte, hogy ez volt az első alkalom a második világháború óta, hogy külföldi hatalom használhatott egy katonai repülőteret Iránban.

Forrás: MTI/dpa