Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Az európai NATO-tagállamok közül tavaly csak Görögország és Észtország teljesítette az atlanti szövetség által a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott védelmi költségvetési minimumot, miközben az ázsiai feltörekvő hatalmak most már csaknem másfélszer annyit fordítanak katonai kiadásokra, mint Európa – áll a legnagyobb londoni hadászati-védelmi kutatóintézet kedden ismertetett éves világjelentésében.
A Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) által a világ védelmi kapacitásairól és katonai egyensúlyi helyzetéről összeállított 576 oldalas idei elemzés (Military Balance 2017) szerint ahhoz, hogy az összes európai NATO-tagállam teljesíthesse a GDP-érték legalább 2 százalékában kijelölt védelmi kiadási célt, katonai költségvetésüket átlagosan több mint 40 százalékkal emelniük kellene.
Az IISS elemzői hangsúlyozzák, hogy a 2 százalékos célt teljesítő európai NATO-országok száma még csökkent is, hiszen 2015-ben négy ország – Görögország és Észtország mellett Lengyelország és Nagy-Britannia is – elérte e védelmi kiadási arányt.
A tanulmány kiemeli, hogy jóllehet Nagy-Britannia változatlanul az egyetlen európai ország a világ öt legnagyobb védelmi költségvetésű hatalmának mezőnyében, tavaly azonban a brit védelmi kiadások is a hazai össztermék 2 százaléka alá csökkentek, mivel a brit gazdasági növekedésének üteme meghaladta a London által védelemre fordított összeg bővülését. Az IISS számításai szerint Nagy-Britannia 2016-ban a GDP-érték 1,98 százalékát költötte védelmi célokra.
A brit védelmi minisztérium mindazonáltal hivatalos közleményben cáfolta a londoni kutatóműhely adatait. A tárca keddi nyilatkozata szerint az IISS helytelen számítási módszert alkalmazott, mivel dollárban mérte a brit védelmi kiadásokat, anélkül, hogy figyelembe vette volna a font árfolyamának tavalyi ingadozásait. A minisztérium szerint a NATO-adatok is azt mutatják, hogy Nagy-Britannia védelmi kiadásai meghaladják a hazai össztermék 2 százalékát.
Az IISS londoni székhelyén kedden bemutatott éves jelentés ugyanakkor nyíltan bírálja a NATO által mindegyik tagállamra egyformán meghatározott GDP-arányos kiadási célt. A kutatóintézet szakértői szerint bizonyos körülmények között a hazai össztermék 1 százalékával egyenlő védelmi költségvetés is teljesen elégséges, más esetekben a 3 százalék is elégtelennek bizonyulhat. Az IISS szerint hasznosabb lenne, ha a NATO az egyes tagországokban műveleti szempontból jelentőséggel bíró, helyileg kijelölt területeken kérné a beruházások növelését.
A tanulmány szerint az európai védelmi kiadások tavaly mindössze 0,5 százalékkal bővültek reálértéken, az ázsiai hatalmak katonai költségvetése ugyanakkor minden évben 5-6 százalékkal emelkedik. Ázsia már 2012-ben átvette Európától a világ második legnagyobb védelmi költségvetésű térségének helyét az Egyesült Államok mögött, és ma már Európánál 1,3-szer többet fordít védelmi kiadásokra.
A kutatóintézet szerint ebben a környezetben a Nyugat védelmi technológiai fölénye, amely korábban megkérdőjelezhetetlen volt, most már korántsem magától értetődő. Bizonyos területeken, főleg a légi hadviselésben például Kína csaknem elérte a nyugati színvonalat, egyes orosz rakétafegyverek hatósugara pedig meghaladja az összehasonlítható kategóriájú amerikai fegyverrendszerekét – áll az IISS kedden ismertetett éves jelentésében.
Forrás: MTI
