Erdogan karnyújtásnyira van a teljhatalomtól

Jóváhagyta a török parlament  szombat hajnalban a Recep Tayyip Erdogan jogköreit megerősítő alkotmánymódosítás tervezetét.

A szükséges háromötödös többségnél kilenccel több, 339 képviselő támogatta az elnöki rendszert bevezető módosítást. Így tavasszal népszavazást tarthatnak a független Török Köztársaság több mint 90 éves alkotmányos rendjét átalakító módosításról, amely elnöki rendszert hoz majd létre Törökországban.

„A végső szót a nemzetnek kell kimondania. Az lesz a végső döntés” – húzta alá Binali Yildirim miniszterelnök.

Törökországban a jelenlegi alkotmányos rend szerint a végrehajtó hatalmat a kormány gyakorolja, melyet a miniszterelnök vezet, az államfő jogkörei ehhez képest korlátozottak. Ám amióta Recep Tayyip Erdogan korábbi kormányfőt elnökké választották, egyre több jogkört igyekezett magához vonni. Az alkotmánymódosítás elnöki rendszert hozna létre, melyben a végrehajtó hatalmat az államfő gyakorolja.

  • Kapcsolódó cikkeink:

A politikai rendszer átalakításának hívei szerint így lehet biztosítani az államvezetés stabilitását. Bírálói szerint viszont az egyre tekintélyelvűbb Erdogan csak személyes hatalmát akarja megerősíteni. Sokan már most padisahként utalnak rá, ami a szultánok perzsa eredetű megnevezése volt.

A tavaly nyári puccskísérlet után Törökországban rendkívüli állapotot vezettek be, és példátlan megtorlás és tisztogatás kezdődött a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, az oktatásban és az erőszakszervezeteknél. Több tízezer embert bocsátottak el vagy függesztettek fel állásából, tömegével tiltott be a kormány újságokat, szüntetett meg tévé- és rádiócsatornákat, és sok újságíró is börtönbe került arra hivatkozva, hogy terroristákat támogatnak.

Ankara az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülent teszi felelőssé a puccskísérletért, aki viszont azt mondja: semmi köze nem volt a történtekhez. A Gülenhez köthető szervezetek hálózatát Törökország terrorszervezetnek minősítette, így aki Gülennel szimpatizál, könnyen azzal kerülhet szembe, hogy a hatóságok potenciális terroristaként kezelik.

  • Korábban írtuk:

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »