_

Erdogan teljhatalmat szeretne, úgy néz ki sikerülni fog

Az elnöki rendszer bevezetéséről szóló alkotmánymódosítási javaslat 18 pontjából péntek estig 9-et elfogadott a török parlament. A kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) által benyújtott tervezet vitája hétfőn kezdődött Ankarában.

A javaslat már elfogadott 9 pontja között több jelentős változtatás szerepel. A 8. pont kimondja, hogy a miniszterelnök összes hatásköre a mindenkori köztársasági elnökre száll át, akinek a jövőben államfő lesz a megnevezése. Az államfő jelöli ki és mentheti fel a minisztereket, ő bocsáthat ki törvényerejű rendeleteket, visszaküldheti a megszavazott törvényeket a parlamentnek átdolgozásra, valamint az alkotmánybíróságot a törvények felülvizsgálatára utasíthatja.

A 7. pont előírja, hogy az államfő-jelöltnek egyetemet végzett és legalább 40 éves török állampolgárnak kell lennie. Az államfő megtarthatja párttagságát annak ellenére, hogy eddig köteles volt politikailag semleges maradni. Ezen felül az államfő nevezhet ki 12-őt a 15 alkotmánybíróból.

A kemalista ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) attól tart, hogy Törökország tekintélyelvű pártállammá válik, amelyet egyetlen ember tart az ellenőrzése alatt. “Az állam egy politikai pártra zsugorodik, amely később állampártba fordul át. Ez veszélyes” – mondta Deniz Baykal, a CHP egyik képviselője, aki elfogadhatatlannak tartja, hogy az alkotmánybírók többségét az államfő nevezheti ki és mentheti fel.

A 6. cikk csökkenti a parlament lehetőségeit a kormány ellenőrzésére. Ennek értelmében a törvényhozás elé nem lehet bizalmatlansági indítványt benyújtani.

A szavazások csütörtök éjszakáig viszonylagos nyugalomban teltek, akkor azonban heves dulakodás alakult ki az ellenzéki és a kormánypárti képviselők között, még virágcserép is repült és egy AKP-s politikusnak betört az orra. Az incidens oka az volt, hogy ellenzéki politikusok szerint a kormány megsértette a titkos szavazást.

A reformot a kormányon lévő  AKP, a legkisebb ellenzéki tömörülés, a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) segítségével tervezi bevezetni, amely korábban jóváhagyta a tervezetet. Az AKP-nek és a MHP-nek együtt 355 mandátuma van a parlamentben, ami az utolsó, teljes javaslatra vonatkozó voksoláson elegendő az ügy népszavazásra bocsátásához, ahhoz ugyanis 330 szavazatra van szükség. A referendumot várhatóan április elején tartják. A CHP és a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) határozottan elutasítja a tervezetet.

Devlet Bahceli MHP-elnök és Mustafa Sentop AKP-képviselő csütörtökön azt mondta: ha a reform nem megy át a törvényhozásban, akkor előrehozott választásokat kell kiírni. A CHP és a HDP egyértelműen ezt a forgatókönyvet részesíti előnyben a reform elfogadásával szemben.

A török parlament péntek este még az alkotmánymódosítás 10. pontjáról is szavaz.

  • Kapcsolódó anyagaink:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás