Iohannis nem hagyta módosítani a büntetőjogot

Klaus Iohannis jobboldali román államfő is megjelent szerdán a bukaresti szociálliberális kormány rendes ülésén, elmondása szerint azért, hogy a kabinet ne tűzzön társadalmi vita nélkül napirendre közkegyelemről rendelkező vagy a büntető törvénykönyvet módosító sürgősségi rendeletet.

Az elnök korábban arra figyelmeztette a január elején hivatalba lépett kormányt, hogy tisztsége teljes súlyával szembe fog szállni minden olyan próbálkozással, amely az igazságszolgáltatás eszközeinek megnyirbálását, a korrupt politikusok „tisztára mosását” célozza.

Miután a jobboldali sajtó régóta azzal vádolta a szociálliberális kormánytöbbséget, hogy amnesztiáról és közkegyelemről szóló kormányrendeletekkel készül mentőövet dobni korrupcióval gyanúsított, bűnvádi eljárás alatt lévő politikusainak, kedden Florin Iordache igazságügyi miniszter úgy nyilatkozott: amnesztiát (a büntetett előéletet is eltörlő bűnfeledést) nem terveznek, de elképzelhető, hogy közkegyelmi jogszabállyal próbálnak majd enyhíteni a börtönök túlzsúfoltságán.

Bár a szerdai kormányülést megelőzően – évek óta először – semmit sem közöltek hivatalosan a sajtóval az ülés napirendjéről, az ellenzéki sajtó tudni vélte, hogy a kormány két sürgősségi rendeletet akar szerdán elfogadni, az egyikben közkegyelmet hirdetne bizonyos bűncselekmények elkövetőinek, a másikban pedig megváltoztatná a hivatali visszaélés és más bűncselekmények meghatározását.

A kormányülés után Grindeanu sajtóértekezletén azt állította, hogy Iohannis jelenléte nélkül sem került volna napirendre a két büntetőjogi tervezet. Szavaiból kiderült: csak akkor értesült Iohannis érkezéséről, amikor az elnök már úton volt a kormánypalota felé. Az igazságügyi miniszter azt ígérte, hogy a minisztérium honlapján szerdán nyilvánosságra hozzák a tervezett módosításokat.

A román alkotmány szerint a kormány kivételes esetekben avatkozhat be azonnal hatályba lépő sürgősségi rendeletekkel a törvényalkotásba, amelyeket később a parlament is megvitat – és adott esetben megerősíti, módosítja, vagy elveti azokat.

Laura Codruta Kövesi korrupcióellenes főügyész szerint azonban hiába vonnának utólag vissza vagy támadnának meg az alkotmánybíróságon egy közkegyelmi rendeletet, ha egyetlen óráig is hatályba lép, az – a kedvezőbb jog elve alapján – visszavonhatatlan jogi következményekkel járna.

A vádhatóság vezetője egy kedd esti interjújában arra is felhívta a figyelmet, hogy a DNA ügyeinek egyharmadában hivatali visszaélés a gyanú, és amennyiben ezt törölnék a btk-ból, nemcsak gyanúsítottak százai úsznák meg a felelősségre vonást, hanem a társadalomnak sem lennének már eszközei arra, hogy behajtsa az általuk okozott kárt.

Forrás: MTI