Óriásira nőtt a vezetők és beosztottak közötti bérkülönbség

Átlagosan évi 5,5 millió fontot (hozzávetőleg kétmilliárd forintot) keresnek a Londoni Értéktőzsde irányadó FTSE-100-as indexét alkotó száz legnagyobb vállalat vezetői egy hétfőn ismertetett jelentés szerint.

A High Pay Centre független elemzőközpont adataiból kiderült: a legnagyobb piaci tőkeértékű brit tőzsdei cégek vezetőinek 2015-ben 10 százalékkal nőtt a jövedelme, miközben a munkavállalóké átlagosan csak 2 százalékkal. Az igazgatói fizetések medián értéke valamivel kevesebb mint négymillió font, száznegyvennégyszerese az „átlagos britek” jelenleg 27 ezer fontos medián keresetének.

boss_employees

A jelentés alig néhány héttel az után látott napvilágot, hogy Nagy-Britannia új miniszterelnöke korlátozás bevezetését javasolta az aránytalanul magas fizetésekre. Theresa May szerint a részvényeseknek kellene dönteniük a vállalatvezetők fizetéséről, döntésüknek pedig kötelező érvényűnek kellene lennie. A kormányfő júliusi hivatalba lépését követően azt mondta, „irracionális, egészségtelen és növekvő különbség” mutatkozik abban, hogy a vezető vállalatoknál mennyit keresnek az alkalmazottak és mennyit a főnökök.

A High Pay Centre igazgatója szerint jelentésük rávilágít arra: egyelőre semmi jele annak, hogy ne növekednének a FTSE-100-as vállalatvezetők juttatásai. A WPP reklámcég feje, Martin Sorrell keresett a legjobban tavaly, összességében több mint 70 millió fontot (25,6 milliárd forintot) kapott. Martin Sorrell a múltban már védekezni kényszerült magas keresete miatt, akkor azt mondta, fizetése a WPP teljesítményétől függ. A cég a legnagyobb reklámügynökség a világon.

Nem kerestek rosszul a Berkeley Group ingatlanvállalat és a Reckitt Benckiser háztartás-vegyipari vállalatcsoport vezetői sem: Tony Pidgley és Rakesh Kapoor egyaránt 23 millió fontot vihettek haza.

A tíz legjobban kereső vállalatvezető között nincs nő, a vezérigazgatók pedig átlagosan 129-szer kerestek többet alkalmazottaiknál – sorolta a High Pay Centre.

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »