Óriásira nőtt a vezetők és beosztottak közötti bérkülönbség

Átlagosan évi 5,5 millió fontot (hozzávetőleg kétmilliárd forintot) keresnek a Londoni Értéktőzsde irányadó FTSE-100-as indexét alkotó száz legnagyobb vállalat vezetői egy hétfőn ismertetett jelentés szerint.

A High Pay Centre független elemzőközpont adataiból kiderült: a legnagyobb piaci tőkeértékű brit tőzsdei cégek vezetőinek 2015-ben 10 százalékkal nőtt a jövedelme, miközben a munkavállalóké átlagosan csak 2 százalékkal. Az igazgatói fizetések medián értéke valamivel kevesebb mint négymillió font, száznegyvennégyszerese az „átlagos britek” jelenleg 27 ezer fontos medián keresetének.

boss_employees

A jelentés alig néhány héttel az után látott napvilágot, hogy Nagy-Britannia új miniszterelnöke korlátozás bevezetését javasolta az aránytalanul magas fizetésekre. Theresa May szerint a részvényeseknek kellene dönteniük a vállalatvezetők fizetéséről, döntésüknek pedig kötelező érvényűnek kellene lennie. A kormányfő júliusi hivatalba lépését követően azt mondta, „irracionális, egészségtelen és növekvő különbség” mutatkozik abban, hogy a vezető vállalatoknál mennyit keresnek az alkalmazottak és mennyit a főnökök.

A High Pay Centre igazgatója szerint jelentésük rávilágít arra: egyelőre semmi jele annak, hogy ne növekednének a FTSE-100-as vállalatvezetők juttatásai. A WPP reklámcég feje, Martin Sorrell keresett a legjobban tavaly, összességében több mint 70 millió fontot (25,6 milliárd forintot) kapott. Martin Sorrell a múltban már védekezni kényszerült magas keresete miatt, akkor azt mondta, fizetése a WPP teljesítményétől függ. A cég a legnagyobb reklámügynökség a világon.

Nem kerestek rosszul a Berkeley Group ingatlanvállalat és a Reckitt Benckiser háztartás-vegyipari vállalatcsoport vezetői sem: Tony Pidgley és Rakesh Kapoor egyaránt 23 millió fontot vihettek haza.

A tíz legjobban kereső vállalatvezető között nincs nő, a vezérigazgatók pedig átlagosan 129-szer kerestek többet alkalmazottaiknál – sorolta a High Pay Centre.

Forrás: MTI

Friss hírek

Nagy Márton szerint nem lesz új bankadó

A bankszektorban extraprofit képződik, ami miatt indokolható lenne az eddigieknél nagyobb extraprofitadó kivetése, új bankadó bevezetése. Erre a pénzre viszont jelenleg a gazdaságnak nagyobb szüksége van, mint a költségvetésnek, emiatt a kormány azt várja el a bankoktól, hogy nagyobb erőfeszítéseket tegyenek a hitelezés helyreállítása érdekében.

Read More »

Szeptemberben is gyenge a német üzleti környezet

Az ifo konjunktúraindex szeptemberben a várt 85,2 pontnál jobb lett ugyan, 85,7 pont, de így is elmaradt az előző havi 85,8 ponttól. A csökkenés elsősorban az aktuális üzleti környezet romló megítélésének tulajdonítható, miközben a kilátások megítélése kevésbé bizonyult borúlátónak, mint az előző hónapban.

Read More »