Egyre többen ijesztgetik a briteket a kilépés miatt

Erna Solberg norvég miniszterelnök óva intette a briteket attól, hogy a kilépésre szavazzanak a Nagy-Britannia európai uniós tagságáról június 23-ra kiírt népszavazáson, mondván, hogy a szigetországnak az uniós belső piachoz való hozzáférésért cserébe ugyanúgy el kellene fogadnia a közösségi szabályokat, azok alakításában azonban így nem vehetne részt.

A norvég kormányfő – akinek hazája nem EU-tagállam – a Politico című brüsszeli hírportálnak adott szerdai interjújában beszélt erről, kijelentve azt is, hogy az új típusú kapcsolat „nem tetszene” a briteknek.

Saját tapasztalataikról a miniszterelnök elmondta, hogy a Norvégia és az Európai Unió közötti laza kapcsolat mellett Oslónak úgy kell működnie Brüsszelben, mint egy „lobbiszervezetnek”. Ez néha jól sikerül, néha rosszul – tette hozzá.

Erna Solberg kifejtette: országa helyzetét tovább nehezítette, hogy az Európai Parlament 2009-ben szélesebb jogköröket kapott. „Korábban az Európai Bizottsággal tárgyaltunk, és kapcsolatba léphettünk a tagállamokkal is (…) Ennél sokkal nehezebb elérni azt, hogy az Európai Parlament vegye figyelembe az unión kívüli Norvégia érdekeit is” – hangsúlyozta.

Elisabeth Aspaker norvég EU-ügyi miniszter pedig arról számolt be, hogy az oslói törvényhozásnak naponta átlagosan öt uniós jogszabályt kell elfogadnia anélkül, hogy az ország részt venne a döntéshozatali eljárásban.

Oslónak amiatt is érdekében áll Nagy-Britannia uniós tagsága, mert a szakemberek többsége szerint a kilépéssel jelentősen csökkenne a liberális gazdaságpolitikát folytató tagállamok brüsszeli befolyása.

„Fontos nekünk, hogy legyenek piacorientált, kevésbé szabályozáspárti tagállamok az asztalnál, (…) a britek pedig egyértelműen ebben a táborban vannak” – mondta Vidar Helgesen norvég klímaügyi miniszter.

Hangsúlyozta: a nemzetközi környezet instabilitásának fokozódásával az 5,2 milliós lakosságú Norvégia számára még inkább érezhetővé vált annak a hiánya, hogy jelen legyen a tárgyalóasztalnál, amikor az Európai Unió döntéseket hoz Oroszországgal kapcsolatban.

Ennek kapcsán Erna Solberg kifejtette, hogy országa nem érzi magát közvetlenül fenyegetve a szomszédos Oroszország által, a kormányt azonban aggodalommal tölti el Moszkva „kiszámíthatatlan” politikája. A hidegháborúban kiszámítható volt a rendszer, ma kiszámíthatatlanabb, ami azt jelenti, hogy egyben instabilabb is – vélekedett.

Günther Oettinger uniós energiaügyi biztos ugyanakkor azt mondta a hírportálnak, hogy a britek távozása „új életre kelthetné” az Európai Uniót. A német politikus szerint a közelmúlt eseményei, például a párizsi és a brüsszeli terrortámadások világossá tették, hogy további központosításra van szükség Európában.

Mint mondta, arra számít, hogy az európai projekt új lendületet kaphat, ha Nagy-Britannia lakossága a kilépés mellett dönt a jövő heti referendumon. Hozzátette, hogy több tagállamban is választások lesznek 2017-ben, ami miatt el kellene halasztani a nagyobb reformokat, de „miután ezeket magunk mögött hagytuk, több erőre tehetünk szert”.

Oettinger a legnagyobb veszélyt abban látja, hogy a britek esetleges távozása dominóhatást indíthat el Európa-szerte.