A bevándorlás kérdése döntheti el a brit népszavazást?

A napokban kijött brit pénzügyminisztériumi adatok szerint 600 ezernél is többen érkeztek az Egyesült Királyságba a tavalyi évben. A júniusban az Unióból való kilépésről tartandó népszavazás egyik sarokpontja a bevándorlás kérdése, így a népesség jelenlegi teljes megosztottságát kibillentheti az említett statisztika.

• Tavaly 630 ezren vándoroltak be az Egyesült Királyságba, ebből 184 ezren az Európai Unió területéről, annak ellenére, hogy David Cameron 2010-ben azt ígérte, évi 100 ezer főben fogja maximálni a bevándorlók számát.
• Nemzetközi szervezetek, intézmények és a brit pénzügyminisztérium is arra figyelmeztet, hogy az Egyesült Királyság az Unióból való kilépése esetén több negatív következményre lehet számítani mind állami, mind nemzetközi szinten.
• A Brexit-pártiak ezeket az érveket riogatásként értékelik. Szerintük a bennmaradás azt jelenti, hogy az ország végképp elveszti az irányítást a bevándorlási és menekültügyi szabályozás felett. A friss bevándorlási statisztika a kilépéspártiaknak az egyik adujává válhat.
• Alig egy hónappal a referendum előtt még nem látni, hogy mi lehet annak a kimenetele: a két tábor fej-fej mellett van. Így várhatóan a bizonytalan szavazók fogják eldönteni az eredményt.

A brit kormány a napokban közölte a tavalyi év migrációs adatait. Ezek alapján 630 ezren vándoroltak be az országba, míg 297 ezren hagyták el az államot. Ez azt jelenti, hogy a nettó migrációs adat pozitív, összesen mintegy 330 ezerrel többen laknak az Egyesült Királyságban. A bevándorlók csaknem harmada, azaz 184 ezer fő, az Európai Unióból érkezett. Ezek az adatok tovább tüzelik az így is felhevült, a június 23-án tartandó, az Unióból való kilépésről szóló népszavazási kampány hajráját.

David Cameron brit miniszterelnök a bennmaradás mellett érvel, ami többek közt azzal is jár, hogy az EU négy szabadsága elvének keretében nem akadályozhatja meg az uniós országokból történő beáramlást. Cameron ezzel kényes helyzetbe került, mivel a 2010-es hatalomra kerülésekor azt ígérte választóinak, hogy a nettó migrációt évi 100 ezer alá fogja csökkenteni. A nettó migráció az az érték, amit a bevándorlók számából a kivándorlókét kivonva kapunk. Ez azt jelenti, hogy Cameron azt ígérte hat évvel ezelőtt, hogy az országot évi maximum 100 ezerrel fogják többen lakni. Ez a szám tavaly több mint a háromszorosa, azaz 333 ezer volt. A brit miniszterelnök úgy csökkentené a Kelet-Európából beáramlók számát, hogy közben az EU-ban tartaná országát. A referendum időpontját csak a megállapodás után tűzte ki.

A brit miniszterelnök nyomatékosította, hogy amióta aktívan politizál, úgy véli, hogy országának az Európai Unióban van a helye. Szerinte nemzeti érdekük, hogy az integrációt meg kell újítani, és a keretein belül is erőteljesebben hangsúlyozni Nagy-Britannia különleges státuszát.

A Brexit mellett érvelők a kampányukat a migrációnak az országra vetített negatív hatására élezik ki. A Financial Times egy közvéleménykutató-cégre hivatkozva azt állítja, hogy a kilépéspártiak 78 százalékának fontos a migráció szabályzása. Pont ezért adhatnak számukra nagy lökést a nemrég kijött számadatok az alig egy hónap múlva tartandó referendum kimenetelére. A maradáspártiak viszont pont azzal érvelnek, hogy ha a népszavazás egy esetleges kilépés mellett döntene, akkor az Egyesült Királyságnak valószínűleg egy nagyobb migrációs hullámmal kellene majd megküzdenie a végleges kilépés előtt. Ezt már csak annak fényében is mondhatják, hogy Franciaország azzal érvelt: ha az Egyesült Királyság a kilépés mellett dönt, akkor a közös határán megszünteti az ellenőrzést, s a Calais-ban felgyülemlő több ezer menedékkérőt akadálytalanul fogja átengedni.

Az Economist folyamatos közvéleménykutatás-összesítése szerint jelenleg megjósolhatatlan a június 23-án lezajló referendum kimenetele, ugyanis a május 26-i állás szerint a Brexit-pártiakat 39 százalékra, a bent maradni kívánókat 40 százalékra, míg azokat, aki még nem tudják, mire szavaznának, 16 százalékra mérik. Ez azt jelenti, hogy kiélezett helyzetben a még bizonytalan szavazókon fog eldőlni a népszavazás kimenetele, s a két tábornak az ő meggyőzésükre érdemes törekedniük.A CNBC úgy számol, hogy a fiatalabbak és a gazdagabbak szavaznának a bennmaradásra, míg az idősebbek és a szegényebbek inkább távoznának az EU-ból.

A CNBC beszámol egy másik tanulmányról is, amely azt mutatta ki, hogy többek közt a kilépés lehetősége okozta bizonytalanság miatt Nagy-Britannia gazdasági növekedése 0,4 százalékosra lassult az előző negyedévben a 2015 végi 0,6 százalékos után. Sőt, ez 2012 vége óta a leglassabb negyedéves növekedés. A legtöbb szakértő arra számít, hogy kilépés esetén a növekedési ütem visszaesése még nagyobb lesz.

Az Independent arról is beszámolt, hogy a G7-csúcstalálkozón David Cameront a többi állam vezetői arra emlékeztették, hogy egy esetleges kilépés súlyosan rányomná bélyegét a növekedésre, erről közös nyilatkozatot is kiadtak. A csúcstalálkozón a brit kilépést mint a globális gazdasági hanyatlás eredményezőjét a geopolitikai konfliktusokkal, a terrorizmussal és a migrációs hullámmal sorolták egy problémakörbe. A közös közleményben arra figyelmeztettek a vezetők, hogy „az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból visszafordítaná az irányvonalat a nagyobb globális kereskedelemtől, befektetéstől és a munkahelyektől, amelyeket azok teremtenek, továbbá komoly kockázatot jelentene a növekedésre”. Mindezzel nem csak a G7, hanem az IMF, a Bank of England, a brit pénzügyminisztérium, az OECD és az Institute for Fiscal Studies is egyetértett.

Mindezeket a kilépéspártiak csupán pánikkeltésnek tudják be. Utóbbi intézetet az egyik szóvivőjük „Brüsszel fizetett propagandájának egy fegyvereként” írta le.

Boris Johnson, London korábbi, kilépéspárti polgármestere hangsúlyozta: azok, akik a bennmaradás mellett voksolnak, végleg elvesztik a kontrollt a bevándorlás felett. Sőt, egyenesen arra szavaznak, hogy a helyzet rosszabbodjon. Szerinte a bennmaradáspártiak amellett döntenek, hogy az Európai Bíróság szabályozhassa a bevándorlási és menekültügyi politikát, így minden esélyét eljátsszák a migráció demokratikus, legitim formában történő kezelésének.  

A brit pénzügyminisztérium a negatív hatásokhoz legutóbb azt is hozzátette, hogy a kilépés miatt átlagosan akár 2000 fonttal is kevesebbet érhetnek majd a nyugdíjak. Ezt cáfolván azonban a nyugdíjakért felelős volt államtitkár, Iain Duncan Smith úgy fogalmazott, hogy ez egy „teljesen felháborító és cinikus próbálkozás”, hogy elvonják a figyelmet a magas bevándorlási adatokról.