EU: szárnyakat adnának az elektronikus kereskedelemnek

Az EU-n belüli elektronikus kereskedelem útjában álló akadályok lebontását célzó átfogó javaslatcsomagot fogadott el szerdán az Európai Bizottság, amit máris szórványos bírálatok értek többek között a területi alapú forgalomkorlátozás elleni fellépés alacsony ambíciói miatt. Brüsszel reméli, hogy a fogyasztók ugyanúgy vásárolhatnak majd az internetes boltban, mint egy hagyományos üzletben.

Három új jogszabályi javaslattal lépett egyet előre szerdán az Európai Bizottság a digitális unió létrehozása felé vezető úton, ezúttal az elektronikus kereskedelem ösztönzését állítva erőfeszítéseinek középpontjába.

A három javaslat mindegyike az elektronikus kereskedelem útjában álló akadályok, zömében tagállami határok lebontását célozza. Ezek: a területi alapú forgalomkorlátozás (az úgynevezett geoblocking) elleni fellépés; a tagállamok közötti csomagküldés költségeinek lefaragása a jelenleginél nagyobb ártranszparencia és szabályozói felügyelet révén; továbbá az internetes vásárlással szembeni fogyasztói bizalom növelését szolgáló intézkedések.

Jelenleg az egy másik uniós tagállamból online vásárolni szándékozó európai fogyasztóknak durván csak a harmada (36,6%) képes lebonyolítani a vásárlást, a többség azonban különböző korlátokba ütközik, vagy az akadályokkal szembesülve inkább meg sem próbálja az internetes vásárlást – mutatott rá Andris Ansip, az Európai Bizottság digitális unióért felelős alelnöke.

A hármas csomagból a legnagyobb figyelem a földrajzi korlátozások elleni intézkedéseket övezte, amelyek számos módon megakadályozzák az európaiakat abban, hogy kedvezőbb áron egy másik országban vásároljanak például zenei tartalmakat. A területi korlátozás egy másik elterjedt módja az, hogy például sportközvetítésekhez csak egy adott országban lehet hozzáférni, máshonnan nem.

A javaslat meghirdetett célja annak elérése, hogy interneten vagy személyesen egy másik tagállamban vásárolni kívánó fogyasztókat ne lehessen az árakon, az értékesítésen vagy a fizetési feltételeken (például úgy, hogy csak egy országban kiállított hitelkártyával engedik a fizetést) keresztül hátrányosan megkülönböztetni, kivéve, ha ennek objektíven igazolható okai vannak, mint amilyen az áfa, vagy bizonyos közérdekekre vonatkozó jogi rendelkezések.

„Amikor egy vásárló beteszi a lábát egy üzletbe egy másik tagállamban, akkor az eladó nem kéri a személyi adatait annak érdekében, hogy vásárolhasson, vagy, hogy ezért más áron értékesítse a kinézett árut. Az online világban azonban a fogyasztókat gyakran kizárják bizonyos lehetőségekből más tagállamokban. Ilyen diszkriminációnak a Bizottság szerint nem lehet helye a belső piacon.

A Bizottság emlékeztet rá, hogy a szolgáltatási irányelv alapján már eljártak több olyan ügyben is – például gépkocsi kölcsönző cégek vagy a Disneyland és más vidámparkok esetében -, ahol a más országból származó vásárlók egyértelműen hátrányos megkülönböztetésnek voltak kitéve. Elzbieta Bienkowska, belső piacért felelős biztos úgy látja, hogy a földrajzi korlátozások elleni jogszabályi fellépés nagyobb jogbizonyosságot teremt a tekintetben, hogy milyen módszerek megengedhetők, illetve melyek nem.

Azért, hogy ne rójanak aránytalanul nagy terheket a cégekre, a rendelet nem írja elő számukra az interneten megrendelt áruk és szolgáltatások kötelező leszállítását az EU-n belül, valamint mentesíti a nemzeti áfa-küszöbérték alá eső kisvállalkozásokat is bizonyos rendelkezések alól.

„A területi korlátozásról szóló kezdeményezés biztosítja a megfelelő egyensúlyt a fogyasztók és az üzleti vállalkozások érdekei között, előbbiek számára biztosítva a határok nélküli online vásárlás lehetőségét, míg az utóbbiak számára az elegendő jogbiztonságot. Meggyőződésem, hogy az általunk alkalmazott megközelítés, ami kellő mértékben figyelembe veszi az egyes szektorok sajátosságait, képes lesz lökést adni a határokon átnyúló e-kereskedelemnek az EU-n belül” – szögezte le Günther Oettinger, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős uniós biztos.

Mások azonban elszalasztott lehetőségként tekintenek a Bizottság javaslatára, ami úgymond éppen a legkirívóbb földrajzi korlátozásokat nem orvosolja. A diszkrimináció-mentesség elve például explicite nem terjed ki a zenei művekre és tartalmakra, miként a nagy nézettségű sportközvetítésekre sem, ami rengeteget levon a rendelet értékéből – mutatnak rá nevük mellőzését kérő EU-források.

De, a digitális iparág részéről sem elégedettek a javaslat tartalmával. „Ez a javaslat nem szentel figyelmet azoknak az alapvető problémáknak, amelyekkel az egységes piac szembenéz” – vélekedett John Higgins, a DIGITALEUROPE vezérigazgatója. Emlékeztetett arra, hogy a cégek egymástól nagyon eltérő tagállami piacokon kell hogy működjenek, amelyek egészen más tényezőket kínálnak, legyen szó az életszínvonalról, a fogyasztói szokásokról és preferenciákról, a nyelvi követelményekről, az eltérő lokális technikai és jogi előírásokról, amelyeknek a szolgáltatóknak meg kell felelniük, az áfa-kulcsokról, a szerzői jogvédelemről vagy például az elektronikus hulladékok kezeléséről.

„Mi a területi korlátozást a széttöredezett EU-piac tünetének, nem pedig az okának tekintjük. Ha tényleg egy digitális belső piacot akarunk, az EU-nak a széttöredezettség gyökereit kell kezelnie, nem csupán azt, ahogy a cégek erre reagálnak. Máskülönben ez olyan, mintha ragtapaszt tennénk egy törött lábra” – szögezte le Higgins, aki szerint a javaslat pótlólagos terheket róhat az üzleti vállalkozásokra és a fogyasztók végső soron nem fogják látni az előnyeit.

A második rendelettervezet az árak jobb átláthatósága és a szabályozói felügyelet erősítése révén kívánja költségkímélőbbé és hatékonyabbá tenni a csomagküldést. Miként a testület rámutat, a kézbesítő szolgálatok a belföldi áraknál nem egyszer ötször magasabb tarifa mellett kézbesítik az interneten megrendelt csomagokat a határon túlra, egy másik tagállamra, ami szintén nagy visszatartó erőt jelent az online vásárlásokban.

Az Európai Bizottság nem határozna meg árplafont a csomagküldésnek, amire csak utolsó mentsvárként tekint, ha minden más eszköz csődöt mond (2019-ben lesz felülvizsgálat). Brüsszel ehelyett az árak átláthatóságának javításával és a tagállami szabályozó hatóságok olyan adatokkal való ellátásával fokoznák a versenyt, amelyek lehetővé tennék számukra a tagállamok közötti piacok nyomon követését.

A harmadik jogszabályi javaslat a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet felülvizsgálatával nagyobb hatásköröket adna a tagállami hatóságok kezébe a fogyasztói jogok betartatása érdekében. A Bizottság az úgynevezett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló útmutatásait is aktualizálta, hozzáigazítva azokat a digitális világ követelményeihez, vagyis a kor szelleméhez.