Még mindig tart Európa Kínától

Az Európai Parlament tagjai egy csütörtökön elsöprő többséggel elfogadott határozatban úgy foglaltak állást, hogy az Európai Unió nem ismerheti el automatikusan piacgazdaságként Kínát. A jogilag nem kötelező érvényű jelentés aktualitása, hogy 2016. december 11-én lejár a Kína WTO-csatlakozásról szóló jegyzőkönyvének 15-ik paragrafusa, ami egyes értelmezések szerint automatikusan megnyitná az utat a hatalmas ázsiai ország piacgazdasági státuszának megadása előtt.

Az európai ipar, a munkaadók és a szakszervezetek attól tartanak, hogy külön biztosítékok hiányában az EU Kína piacgazdaságként történő elismerésével gyakorlatilag védtelen maradna az olcsó kínai áruk dömpingjével szemben, miután a WTO rendelkezéseivel összhangban az átmeneti időszak lejárta után nem alkalmazhatná többé a dömpingellenes eljárásokat és más piacvédő intézkedéseket.

Az Európai Parlament – amelynek a Tanáccsal együttes döntési jogköre van a kérdésben – csütörtökön az európai ipar nagy örömére négyötödös többséggel (83%-kal) úgy foglalt állást, hogy nincs helye a piacgazdasági státusz automatikus megadásának.

A képviselők ehelyett azt vallják, hogy ameddig Kína nem teljesíti az EU piacgazdasági státusz megszerzésére vonatkozó öt kritériumát, addig uniós exportját „nem szokványos” módon kell kezelni. Ez lényegében a jelenlegi dömping- és szubvencióellenes vizsgálatok tárgyává tenné annak elbírálását, hogy a kínai exportköltségek- és árak a piaci viszonyokat tükrözik-e, és így nem jelentenek versenyhátrányt az európai ipar és munkahelyek számára.

A képviselők állásfoglalásukban ugyanakkor elismerik, hogy az EU-nak meg kell találnia a módját, hogy a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szabályaival és Kína WTO-csatlakozási jegyzőkönyvével összhangban járjon el. A plenáris szavazáson 546-an szavaztak igennel, 28-an nemmel, míg 77-en tartózkodtak.

Az Európai Parlament az Európai Bizottságtól várja, hogy záros határidőn belül egy olyan javaslatot tegyen, ami egyensúlyba hozza egymással a különböző szempontokat.

A képviselők állásfoglalásukban arra sürgették Brüsszelt, hogy figyeljen oda az uniós ipar, a szakszervezetek és az érdekeltek munkahelyekre, környezetre és az EU-n belüli gazdasági növekedésre vonatkozó aggodalmaira. Kína termelés terén meglévő túlkapacitásának és az ezzel összefüggő nyomott áron történő exportnak az EP szerint „már erőteljes társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi következményei vannak az EU-ban”, különösen az acélszektorban.

A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy az EU-ban jelenleg folyamatban lévő 73 dömpingellenes intézkedésből 56 a kínai importot érinti.

A Parlament ugyanakkor az EU-kínai partnerség jelentőségét is hangsúlyozza. Kína az EU második legnagyobb kereskedelmi partnere, napi több mint 1 milliárd euró értékű forgalommal. És mint ilyen, számos európai iparág nyereségességében is kulcsszerepet játszik.

A képviselők, akárcsak az európai munkaadók érdekképviselete, a BUSINESSEUROPE azt javasolja a Bizottságnak, hogy hangolja össze álláspontját az EU más fő kereskedelmi partnereivel avégett, hogy közös értelmezést adjanak a WTO rendelkezéseinek.

Az EP tagjai ezenkívül az EU kereskedelmi védőeszközeinek az általános reformját is sürgetik, mindenekelőtt a Tanácsot, ahol már hosszabb ideje parkol a Bizottság tervezete.

Vytenis Andrukaitis, uniós biztos nemrég azt mondta a képviselőknek, hogy a Bizottság új szabályokon dolgozik, amelyek egy erős kereskedelmi védelmi rendszert foglalnak magukba, miközben a WTO szabályokkal is összhangban vannak. A biztosi testület állítólag még a nyári szünet alatt politikai vitát tartana az előterjesztésről.

„A parlamenti határozat arra is rámutat, hogy az EU-nak világos politikai jelzéseket kell kapnia Kínától arra nézve, hogy továbbra is elkötelezett marad a WTO-szabályok mellett, és hatékonyan kezelni fogja az aggodalmat keltő ügyeket, amilyen a felesleges termelési kapacitás” – fogalmaz közleményében a BUSINESSEUROPE.