Felségsértési per indul Németországban

A német kormány a török kormány kérésére felhatalmazza az igazságszolgáltatást a török államfőt sértegető német televíziós műsorvezető elleni eljárás megkezdésére, ugyanakkor kezdeményezi az ezt lehetővé tévő jogszabály megsemmisítését – jelentette be a német kancellár pénteken Berlinben.

Angela Merkel sajtónyilatkozatában kiemelte: a felhatalmazás a külföldi országok intézményeinek és képviselőinek megsértése miatti büntetőeljárás megindítására nem jelenti azt, hogy a kormány már bűnösnek mondaná ki  Jan Böhmermannt, a ZDF neo köztelevízió műsorvezetőjét, vagy állást foglalna abban a kérdésben, hogy hol húzódik a vélemény, a sajtó és a művészet szabadságának határa.

A döntés csupán azt jelenti, hogy a kormány szerint a független igazságszolgáltatás feladata az ügy megítélése – tette hozzá Angela Merkel. „Nem a kormánynak, hanem az ügyészségeknek és a bíróságoknak kell kimondaniuk az utolsó szót” – hangsúlyozta a kancellár.

Elmondta, hogy a bütetőtörvénykönyv vonatkozó, a  XIX. századból származó, úgynevezett felségsértési  paragrafusa „nélkülözhető”, ezért még a mostani törvényhozási ciklusban eltörlik.

Jelezte, hogy a koalícióban nem volt egyetértés az ügyben. Mint mondta, a jobbközép uniópártok – a CDU/CSU pártszövetség – és a szociáldemokrata párt (SPD) „eltérő felfogással” közelítette meg a kérdést.

Jan Böhmermann a Neo Magazin Royale című szatirikus műsorának március végi adásában olvasta fel a Recep Tayyip Erdogan török államfőt válogatott durvaságokkal sértegető versét. Alkotásáról elmondta, az a szándéka, hogy kitapasztalja, hol vannak a politikai szatíra határai Németországban. A verset válasznak szánta arra, hogy az ankarai vezetés kifogásolta egy másik közszolgálati csatorna, az NDR extra3 című szatirikus műsorának Recep Tayyip Erdogant gúnyoló dalát.

A német kormány az extra3 szerkesztőinek alkotását  védelmébe vette. Jan Böhmermann versét azonban a kancellár elítélte, és ezt Steffen Seibert kormányszóvivő tájékoztatása alapján személyesen jelezte Ahmet Davutoglu török miniszterelnökkel egy más ügyben folytatott telefonbeszélgetésén. A kancellár kifejtette, hogy szerinte a műsorvezetője szándékosan megsértette a török államfőt.

A török kormány hétfőn hivatalosan felkérte a német kormányt, hogy hatalmazza fel az igazságszolgáltatást Jan Böhmermann büntetőjogi felelősségre vonására Recep Tayyip Erdogan megsértése miatt. A büntetőtörvénykönyv 103. paragrafusa alapján „felségsértési” ügyben csak a kormány felhatalmazása alapján indítható eljárás. A bűncselekmény legmagasabb büntetési tétele három év szabadságvesztés.

A CDU/CSU részéről üdvözölték, hogy a kormány eleget tett Ankara kérésének. „A szatírában mindent szabad, de nem minden sértegetés szatíra”, arról pedig a bíróságoknak kell határozniuk, hogy hol van a határ a kettő között – emelte ki Volker Kauder, a pártszövetség parlamenti (Bundestag) frakcióvezetője.

Az SPD bírálta a döntést. Thomas Oppermann, a párt frakcióvezetője elmondta, hogy az üggyel a CDU-s belügyminiszter és a kancellár – a CDU elnöke -, valamint az SPD-s külügyminiszter és az SPD-s igazságügyi miniszter foglalkozott. Nem jutottak egyetértésre, és mivel egyik oldalnak sem volt többsége, a kormány működését szabályozó előírásoknak megfelelően a kancellár döntött az ügyben.

Az SPD szerint Angela Merkel rossz döntést hozott, méghozzá egy korszerűtlen jogszabály alapján, amelyet haladéktalanul meg kell semmisíteni – nyilatkozott Thomas Opperrmann.

Egy modern demokráciában nem járja, hogy szatíráért felségsértési eljárást akasztanak az ember nyakába, és előjogai vannak államfőknek vagy uralkodóknak. A török államfő pedig a mindenkire egyformán érvényes német jogszabályok alapján is eljárhat, feljelentést tehet és elégtételt követelhet, ha úgy érzi, hogy megsértették – tette hozzá.

A német újságírók szövetségének (DJV) elnöke, Frank Überall közleményében rámutatott, hogy a török államfő ezt már meg is tette – egy ügyvédi iroda útján eljárást kezdeményezett Jan Böhmermann ellen a mainzi ügyészségen -, és úgy vélte, ezért nem lett volna szükség arra, hogy Angela Merkel a 103. paragrafus szerinti eljárás megindítása mellett döntsön.

Mindenesetre üdvözlendő – tette hozzá a DJV elnöke -, hogy a kancellár kilátásba helyezte a paragrafus megszüntetését, mert „a felségsértésnek nincs helye egy demokrácia büntetőtörvénykönyvében”.

Az ellenzéki Baloldal társ-frakcióvezetője, Sahra Wagenknecht szerint a kancellár döntésével „a sajtószabadság megszűnt Németországban”.

Az első sajtókommentárok szerint Angela Merkel formálisan ugyan megfelelően járt el, hiszen az ügyet átadta az igazságszolgáltatásnak, de olyan helyzetbe manőverezte magát, amelyből vesztesként kerülhet ki, mert a menekültválság kezelésében Törökországgal kezdett együttműködés miatt úgy tűnhet, hogy a török kormánytól függő, kiszolgáltatott helyzetbe került, és emiatt alapvető szabadságjogok csorbulásával járó engedményeket tesz Ankarának. Ez az érzés nemcsak a Böhmermann-ügy miatt keletkezhet, hanem azért is, mert a kormány nem hozta nyilvánosságra, hogy az ankarai német nagykövetet már az extra3 Recep Tayyip Erdogant gúnyoló dala miatt is berendelték a török külügyminisztériumba. Ez a fejlemény csak török források révén derült ki.

A német kormány álláspontja szerint a Böhmermann-ügy és a menekültválság kezelése független egymástól. A válságkezelésben folytatódik is a közös munka, Steffen Seibert pénteki bejelentése szerint a kancellár április 22-én látogatást tesz a törökországi Gaziantepben az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk és az Európai Bizottság alelnöke, Frans Timmermans társaságában.