Vegyes kép a magyar igazságszolgáltatásról

A cégek rosszabb véleménnyel vannak a hazai igazságszolgáltatás függetlenségéről, mint a magyar lakosság, és ez a Világgazdasági Fórum aktuális függetlenségi indexén elfoglalt magyar helyezésen is tükröződik. Brüsszelben hétfőn tették közzé a 2016-os igazságügyi eredménytáblát, amelynek tanúsága szerint a hazai igazságszolgáltatás hatékonyságát és színvonalát tekintve továbbra is az EU első harmadába tartozik.

Az idei évben sorrendben negyedszer tette közzé a tagállamok igazságszolgáltatásainak működéséről készült összehasonlító elemzését az Európai Bizottság. A 2016-os igazságügyi eredménytábla, akárcsak az előzőek, három fő szempont alapján teszi mérlegre a tagállamok igazságügyi rendszereinek a működését. Ezek: a hatékonyság, a minőség és a színvonal, továbbá az igazságszolgáltatás cégek és közvélemény által érzékelt függetlensége, ami az Eurobarométer és a Világgazdasági Fórum közvéleménykutatásán alapul.

Az Eurobarométer tanúsága szerint a közvélemény által érzékelt függetlenség tekintetében a magyar bíróságok és a bírák a 15-ik helyet foglalják el az uniós listán. A hazai lakosság 49 százaléka tartja nagyon jónak vagy jónak (44%) a helyzetet az igazságszolgáltatás függetlensége szempontjából, míg 33 százalékuk elégedetlen a helyzettel, 18 százaléknak pedig nincs véleménye.

Ennél sokkal rosszabb a hazai igazságszolgáltatás függetlenségének megítélése az üzleti vállalkozások körében. Ebben a kategóriában Magyarország csak a 22-ik helyre került, maga mögé utasítva Spanyolországot, Szlovéniát, Horvátországot, Olaszországot, Bulgáriát és Szlovákiát. (A szlovák igazságszolgáltatás mind a lakossági, mind a vállalkozói percepciókat illetően sereghajtó az EU-ban).

A cégeknek csak 33 százaléka elégedett a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével, 41 százalékuk azonban eléggé vagy nagyon rossznak tartja a helyzetet. A függetlenség hiányát 31 százalékban a kormányzati és politikai beavatkozásra és nyomásgyakorlásra, 30 százalékban gazdasági és más partikuláris érdekek beavatkozására vezetik vissza, míg 23 százalékban úgy tartják, hogy a bírák státusza és helyzete nem jelent garanciát a függetlenségükre.

A korábbi évekhez hasonlóan az igazságügyi eredménytábla átveszi a Világgazdasági Fórum felmérésének eredményeit is, ami ugyancsak az üzleti vállalkozások érzékelése alapján állít fel rangsort a világ körülbelül 140 országa között. Magyarország ebben a globális rangsorban a 79-ik helyet foglalta el 2014-15-ben, rontva előző évi 56-ik helyezésén. Az 1-től 7-ig terjedő függetlenségi skálán a magyar igazságszolgáltatás tavaly először ért el 4 pontot. A legutóbbi eredménytáblán azonban már csak 3,6 pontot kapott a cégektől, ami az utóbbi években a legalacsonyabb mutató.

Máskülönben a magyar igazságszolgáltatás az eredménytábla elkészítésénél figyelembe vett másik két fő aspektus, a bírói rendszer hatékonysága és a minőségi mutatók (képzés, tréning, a bíróságok tevékenységének nyomon követése és értékelése, költségvetés és humán erőforrások) terén zömében jó osztályzatokat kapott, és a jobban teljesítő tagállamok közé tartozik.

Az eredménytáblából kiderül többek között, hogy Magyarországon az uniós átlagnál gyorsabban születnek az elsőfokú ítéletek: polgári jogi és kereskedelmi perek esetén 144 nappal a tagállamok között a hatodik helyen áll Magyarország, míg közigazgatási perek esetén 148 nappal a hetedik leggyorsabb tagállamnak számít Magyarország a 2014-es adatok alapján.

Az ítélkezési határidő lejárta után függőben maradt elsőfokú ügyek 100 lakosra jutó arányában a negyedik legjobb a magyar teljesítmény.

A 100 ezer lakosra jutó bírák számát illetően Magyarország a hatodik helyet foglalja el (az első kettőt a szlovének és a horvátok), a jogászok számának tekintetében pedig a középmezőnyben vagyunk.

A kötelező képzésen és gyakorlaton részt vevő bírák száma is nálunk az egyik legmagasabb az egész EU-ban, Másfelől nálunk az egyik legalacsonyabb azoknak a bíráknak a száma, akik az uniós jogról vagy egy másik tagállam jogrendszeréről szóló rendszeres képzéseken vesznek részt.

Az eredménytábla idén már 53 szempont és grafika alapján tette mérlegre és hasonlította össze a tagállamok igazságszolgáltatásainak működését. Az eredményeket az Európai Bizottság figyelembe veheti az európai szemeszter keretében az országspecifikus ajánlások megfogalmazásakor, ahogy arra a korábbi években is volt már példa.