PanamaPoly: ki sikkaszt többet a végén?

A múlt vasárnap kiszivárogtatott Panama-iratok („Panama Papers”) lerántották a leplet számos (világszinten is neves) politikus korrupciós és adóelkerülési ügyleteiről, miután a külföldiek fiktív vállalkozásainak létrehozását eddig segítő Mossack Fonseca jogi tanácsadó cég egyik, eddig meg nem nevezett munkatársa felfedte az offshore cégek adatait a washingtoni székhelyű ICIJ-nek (International Consortium of Investigative Journalists – Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma). A Mossack Fonseca szerint egy korábbi hackertámadás eredményeként szivároghattak ki a dokumentumok.

Az orosz kormány szerint a kiszivárogtatás „egyértelmű” célpontja Vlagyimir Putyin elnök volt, a botrány azonban nem kerülte az izlandi miniszterelnököt, Sigmundur Gunnlaugssont és feleségét, valamint Hszi Csin-ping kínai elnököt és családját sem. A botrány átlépte a politika dimenzióját, és elismert sportolók, közéleti személyek és üzletemberek is felkerültek a listára, így például Lionel Messi argentin focista és Pedro Almodóvar spanyol filmrendező neve is – írja a VOX.

Az adótervezés és az offshore cégek kapcsolata

Nemzetközi elemzők szerint az adóparadicsomokban létrehozott offshore cégek ellen lehet küzdeni, azonban nem érdemes: végleg megszüntetni őket szinte lehetetlen. A nemzetközi árverseny miatt a multinacionális vállalatok is előszeretettel veszik igénybe ezt a lehetőséget. Az offshore cégek létrehozására az adótervezés egyik „szintjeként” is tekinthetünk, azonban nem megfelelő körültekintés mellett könnyen jogsértő magatartást idézhet elő. Az offshore cégekben rejlő előnyök legálisan érhetőek el, ehhez azonban szükséges a vállalkozási tevékenység és a cégstruktúra a saját hazai és nemzetközi jogszabályokkal összhangban történő megtervezése és kivitelezése.

Offshore esetében olyan jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságokról van szó, amelyek cégjogi státuszára, szervezetére, működésére az alapításuk helye szerinti állam jogszabályai irányadóak. Maga az offshore kifejezés is onnan ered, hogy ezek a vállalkozások általában a kettős adóztatást elkerülő egyezményeket egymás között nélkülöző, vagy azt nem alkalmazó országokban (adóparadicsomokban, más néven „Kis Pénzügyi Központokban” – SFC) vannak bejegyezve, ahol a cégektől csak évi pár száz dolláros regisztrációs adó befizetését kéri az adott állam, nyereségadót nem (ilyenek többnyire a karibi térség államai, a Seychelle-szigetek és a Csatorna-szigetek), melynek feltétele, hogy a bejegyzési országban tevékenységet nem folytathatnak. Ezek a cégek annak folytán, hogy önálló jogi személyiséggel rendelkeznek, a világon bárhol vásárolhatnak ingatlant és ingóságokat, vagy akár részesedést is más gazdasági társaságban.

Egy offshore cég létrehozása tehát rendkívül nagy körültekintést igényel, hiszen nagyon szűk határterület választja el a törvényes és illegális adótervezési eszközöket. Általánosságban elmondható, hogy ha egy adóalany csak azért alapít offshore céget, hogy ezzel adót takarítson meg, akkor a legtöbb ország jogrendszerében megtalálható rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megsértése miatt adócsalást, azaz bűncselekményt követ el.

Latin-amerikai körkép

Valószínűleg korábbi személyi titkára, Daniel  Muñoz kajmán-szigeteki offshore cége miatt, Cristina Fernández de Kirchner argentin exelnök nem volt rest, a hírek hallatán szinte azonnal posztolta Facebook-oldalán, hogy míg sem ő, sem elődje, egyben férje, Néstor Kirchner nem érintett a botrányban, ahogyan számos más baloldali vezető (így a bolíviai Evo Morales, az ecuadori Rafael Correa vagy a Petrobrás körüli korrupciós botrány következményeivel szembesülő Dilma Rousseff és Lula da Silva) sem, addig utódja, Mauricio Macri elnök személyét érintheti a Panama Papers botrány, a néhány évvel ezelőtt megszüntetett Fleg Trading nevű cégben való családi érdekeltsége nyomán.

Egyelőre Macri a legmagasabb pozícióban lévő latin-amerikai érintett, mellette az Enrique Peña Nieto mexikói elnök feleségének egyik ingatlanvásárlásához köthető ingatlanmogul, valamint egy számos kormányzati közbeszerzést elnyerő vállalat közismerten befolyásos vezetőjének, továbbá számos venezuelai és brazil politikusnak a neve merült fel az iratok kapcsán.

Brazíliában már hosszú hónapok óta folyik a nyomozás az állami olajvállalat, a Petrobrás körüli korrupciós ügyek kapcsán, így a Panama Papers csak olaj a tűzre: a már vizsgálat alatt álló Eduardo Cunha kongresszusi házelnök mellett több koalíciós és ellenzéki képviselő személye érintett lehet az újabb botrányban.

A Mossack Fonseca által kiadott iratok tanúsága szerint a perui elnökválasztás egyik legnagyobb esélyesének, Keik Fujimorinak két fő támogatója is érintett az offshore cégeken keresztül elkövetett csalásokban, ahogyan a perui hírszerzés egyik korábbi vezetője, Cesar Almeyda is. De Pedro Delgado-t, az ecuadori jegybank korábbi elnökét is pénzmosásban való részvétellel lehetne meggyanúsítani a Süddeutsche Zeitung napilap által kiszivárogatott dokumentumok alapján.

A panamai kormány ígéretet tett a jogi vállalat ügyeinek kivizsgálására, s a nyomozás lefolytatásából valószínűleg az Egyesült Államok sem akar majd kimaradni.