Offshore-botrány: hatalmas információtömeg került nyilvánosságra

Hatalmas információtömeg került nyilvánosságra vasárnap a világ volt és mostani vezetőinek, üzletembereknek, hírességeknek, neves sportolóknak, bűnözőknek a titkos offshore üzleteiről a Mossack Fonseca nevű, panamai székhelyű ügyvédi irodától, amely számos országában székhellyel bíró, névtelen offshore vállalatokat ad el ügyfelei számára.

A több százezer céggel kapcsolatos adatokat egy titkos forrás szivárogtatta ki a Süddeutsche Zeitung című német lapnak. A lapnak az ügyvédi irodától származó adatokat először több mint egy évvel ezelőtt ajánlotta fel egy meg nem nevezett forrás. A forrásként szolgáló illető ezért nem kért anyagi ellenszolgáltatást, csak bizonyos biztonsági intézkedések betartását – állítja Bastian Obermayer, a lap egyik riportere.

A kiszivárogtatott dokumentumokat a német lap a nemzetközi oknyomozó újságírókat tömörítő International Consortium of Investigative Journalists nevű szervezettel közösen, több neves nemzetközi médium – például a The Guardian brit lap, a BBC brit közszolgálati médiacsoport, a Le Monde francia lap és az argentin La Nación – több száz újságírójának közreműködésével dolgozta fel az elmúlt egy évben. Több mint 214 ezer offshore céget érintő, mintegy 11,5 millió dokumentumról (e-mailek, pénzügyi kimutatások) van szó, amelyek számítógépes adathordozón 2,6 terabájtnyi területet foglalnak el.

Az eltitkolt offshore vállalatokban érintett jelenlegi állami vezetők között van például Petro Porosenko ukrán államfő, Szalmán bin Abdel-Azíz szaúdi király, Sigmundur David Gunnlaugsson izlandi miniszterelnök. Több politikus családtagjaikon vagy barátaikon keresztül köthető az offshore ügyletekhez, például Vlagyimir Putyin orosz elnök és Navaz Sarif pakisztáni miniszterelnök. Gyakorlatilag a világ összes országában vannak olyan személyek, akiknek közük van ezekhez a cégekhez.

A dokumentumok nyilvánosságra kerülésének hatására Juan Carlos Varela panamai elnök közölte, hogy a kiszivárogtatott információk rossz fényt vetnek kormányára, amely zéró toleranciát tanúsít a panamai pénzügyi szektorban való visszaélésekkel szemben.

Ramón Fonseca, az említett ügyvédi iroda társalapítója kijelentette egy helyi tévéadónak nyilatkozva, hogy az iratokat illegálisan, egy hackertámadás révén szerezték meg, ami bűncselekmény és sértő Panamára nézve, de a dokumentumok hitelesek, és cége nem felelős az offshore vállalatokkal történt visszaélésekért.

A panamai székhelyű, de szerte a világon több fiókirodával rendelkező ügyvédi iroda másik alapítója a németországi születésű Jürgen Mossack.

Néhány érintett vezető esetében voltak már reakciók. Az ukrán korrupcióellenes iroda bejelentette, hogy nem vizsgálja Petro Porosenko elnök befektetéseit, mert az államfőre nem terjed ki hatásköre. Oleh Ljasko, az ellenzékbe vonult parlamenti Radikális Párt vezetője pedig az ügyben alkotmányos vizsgálatot követelt az ukrán elnökkel szemben. Az orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov azt mondta, a Kremlben „csalódottságot keltett” az offshore-ügyekre rávilágító „újságírói munka minősége”, nagyobb szakszerűségre számítottak.

Izlandon a jelenlegi miniszterelnök lemondását követeli az elődje, mert a panamai dokumentumok szerint Sigmundur David Gunnlaugsson és felesége több millió dolláros alaptőkével alapított céget a Brit Virgin-szigeteken. Johanna Sigurdadottir – aki 2009 és 2013 között volt izlandi kormányfő – vasárnap este a Facebookon szólította fel a jelenlegi miniszterelnököt lemondásra.

„Az embereknek nem lehet olyan miniszterelnökük, aki hazudik nekik. A kormányfő arról tett tanúbizonyságot, hogy nem bízik az izlandi pénzügyi és gazdasági rendszerben, hiszen egy adóparadicsomba menekítette a pénzét. Úgy tűnik, a miniszterelnök nem tudja, mit jelent az erkölcs” – írta Sigurdadottir.

Hoszni Mubarak volt egyiptomi elnök idősebb fia is a botrányban leleplezett személyek között van – adta hírül hétfőre virradó éjjel a Mada Masr című egyiptomi független hírportál. A panamai papírok között több helyütt előkerül Aláa Mubarak egyik cége, a Brit Virgin-szigeteken székelő Pan World Investments. A Mada Masr szerint a 2011-es forradalmat követően az Egyesült Királysághoz tartozó szigetek hatóságai elrendelték a cég vagyonának befagyasztását.

A volt egyiptomi államfő és két fia ellen több nagyszabású korrupciós per is indult a Mubarak-rezsim 2011-es megdöntése után. Az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) nevű szervezet 2013-ban azt jelentette, hogy a Mossack Fonsecát 37 ezer 500 dollárra (10,3 millió forint) büntették, mert nem világította át Aláa Mubarakot annak ellenére, hogy nagykockázatú ügyfélnek számított.

A súlyos gazdasági válsággal küszködő észak-afrikai ország kincstára évente körülbelül 5 milliárd egyiptomi font (155 milliárd forint) adóbevételtől esik el amiatt, hogy cégek adóparadicsomok segítségével takargatják nyereségeiket – derül ki egy 2015-ös tanulmányból, amelyet az Egyiptomi Kezdeményezés a Személyi Jogokért nevű nem kormányzati szervezet adott ki.

A botrány kirobbanását követően az ausztrál adóhivatal közölte: több mint 800 lehetséges gazdag ügyfelet von vizsgálat alá.

Új-Zélandon az adóhatóság szintén azon dolgozik, hogy a részletekkel együtt megtudja, mely ottani adóalanyokat érinthetnek a Mossack Fonseca iroda által közvetített ügyletek – mondta John Cash adóügyi vezető. Az Australian Financial Review című lap úgy értesült, hogy az új-zélandi jogszabályok lehetővé tették a Mossack Fonseca ügyvédi irodának vagyonkezelői alapok létrehozását a szigetországban, és ezekben kétes eredetű vagyonokat helyezhettek el.