Elképesztő meglepetések a szlovákiai parlamenti választásokon

Kotleba bemasírozott

A bombameglepetés – egyben a legnagyobb sokk – Marian Kotleba pártjának, a Mi Szlovákiánk Néppártnak (ĽSNS) a mandátumszerzése. Kotlebáékat egyik releváns ügynökség sem mérte még csak a bejutási küszöb közelében sem. Ott voltak, mint az elmúlt évek során bármikor: 2 százalék körül, de inkább alatta.

A választások viszont rácáfoltak a mérésekre: Kotlebáék előzetese számítások szerint 13 képviselőt küldhetnek a parlamentbe, ugyanis több mint 8 százalékot értek el. A pártvezető ezt már egyszer „eljátszotta”, amikor 2013 őszén a semmiből semmi bekerült a megyeelnök-választás második fordulójába, majd ott megverte smeres ellenfelét.

Most hasonlót produkált országos szinten. A szélsőségesek bejutása azért is meglepetés, mivel Kotleba besztercebányai megyefőnökként botrányok sorát produkálta és teljesen inkompetensnek tűnt. A neonáci párttal egyelőre egyik párt sem kíván szóba állni.

SaS, OĽaNO-Nova

Óriási meglepetés a Szabadság és Szolidaritás és az Egyszerű Emberek előretörése is. Az SaS-t végig a küszöbön mérték, több felmérés 5 százalékot sem jósolt nekik. Az OĽaNO-Nova 6 százalék körüli eredményeket hozott a közvélemény-kutatásokban, egy ideig kérdéses volt, egyáltalán elérik-e az 5%-ot. Végül a két pártnak együtt több mint 20 százaléka lett, és a jobboldal vezető pártjaivá váltak.

Szintén a protestszavazatok juttatták mandátumhoz Boris Kollár milliárdos celeb mozgalmát, a Sme rodinát (Család Vagyunk). Neki köszönhetően egy bizarr képződménnyel több lesz a parlamentben, teljesen kiszámíthatatlan, hogy 11 tagú frakciója mit fog produkálni.

Rommá lőtt „hagyományosok”

A választás elsősorban a standard, úgymond hagyományos pártok totális kudarcát hozta. A Smer nemhogy 40 százalékot, még 30 százalékot sem ért el. Mostani eredménye szépen illeszkedik a 2014-es teljesítmények sorába: az elnökválasztáson Robert Fico toronymagas győzelmét jósolták, végül 28 százalékot kapott az első fordulóban, az EP-választáson pedig 24 százalékot szerzett a Smer.

Az SDKÚ kiesével mindenki számított, ám a KDH kizuhanása felér egy kisebb sokkal. A Kereszténydemokrata Mozgalom egy évtizeden keresztül az a párt volt, amely – történjen bármi – megszerezte a „maga 8 százalékát”. Ezúttal ha csak tizedszázalékokkal is, de kiesett a parlamentből.

Legalább ekkora meglepetés a Sieť szereplése. Procházkáék a felmérések alapján a jobboldal vezető pártja voltak, ám végül épphogy bejutottak a parlamentbe. Az 5,5 százalék óriási csalódás a párt számára.

Híd, MKP: csalódás

Gyengén szerepeltek a magyar választókat megszólító pártok is. A Híd titkon kétszámjegyű eredményt várt, de minimálisan 8 százalék felettit. Ehhez képest a 6,5 százalék csalódás. Bugáréknak ismét nem sikerült nagyobb mértékben megszólítani a szlovák szavazókat, ráadásul az országostól elmaradó déli részvétel miatt kevesebb magyar voksot kaptak.

Egyebek mellett az alacsony részvétel temette el az MKP visszajutási esélyeit is (4,1 százalék). Berényiék ugyanott vannak, mint 2012-ben és 2010-ben: a 4-5 közötti sávban, de 10-20 ezer szavazattal a küszöb alatt.

Amint az borítékolható volt, az MKDSZ labdába sem rúgott, 0,09 százalékot ért el.

Magas részvétel

Meglepetést okozott a vártnál nagyobb részvételi kedv is (59,6 százalék, ez fél százalékponttal több, mint 2012-ben).

Főleg az északabbi járásokban mentek el többen voksolni, már a sokadik választás volt, amikor a magyarlakta vidékeken elmaradt a szavazókedv az országostól – például a Komáromi járásban 48,9 százalékos volt. Egyebek mellett ezért sem szerzett mandátumot az MKP.

Hogyan tovább?

A választás patthelyzetet okozhat. A Smer hiába szerezte meg a képviselői helyek harmadát, aligha fog tudni kormányt alakítani: az SNS-szel sem lenne többsége. Kotlebáékkal épphogy kijönne, de az jelenleg kizártnak tűnik, hogy velük összeálljon.

A jobboldalnak – vagy annak, ami egy kicsit arra hasonlít – szintén nincs többsége. Az SaS és az OĽaNO-Nova közel 40 képviselője mellé másik 40 kellene, ám ha a Híd és a Sieť mandátumait hozzászámoljuk, ez akkor sem jön ki. Az SNS-szel aligha fognak tudni és akarni összeállni, minimálisan a Híd miatt ez kizárható.

Jelenleg három forgatókönyv látszik reálisnak:

– szakértői kormány- kisebbségi kormány- előrehozott választások.

Az első kettővel nincs sok tapasztalata Szlovákiának, a harmadikkal annál több. Valószínűsíthetően egy szakértői kormány vagy egy kisebbségi kabinet is rövid időn belül megbukna, vagyis jó eséllyel előrehozott választások lennének. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy júliustól Szlovákiáé az uniós elnökség, ehhez pedig stabil kormányzat kellene.