Franciaország: Európa „Szilícium-völgye”?

Míg az elmúlt évek Franciaországban a terrorról és a növekvő munkanélküliségről szóltak, addig a háttérben beindult az innovációs forradalom a francia gazdaságban. Egyre több kisvállalkozás arat siker nemzetközi szinten innovációs megoldásaival, ötleteivel. A sikerekhez mind a magánszektor, mind az állam jelentősen hozzájárul.

Ha európai start-upokról beszélünk az emberek legelőször Európa pénzügyi és üzleti központjára, Londonra, vagy a fiatalok szemében népszerűnek és trendinek számító Berlinre, esetleg Svédországra vagy Finnországra gondolnak. Senki nem asszociál a start-up és az innováció szó hallatán Párizsra. A francia főváros nevéről manapság hamarabb ugrik be egy laikus számára a terror, a munkanélküliség és a sztrájk. Holott Franciaországban jelentős változások mentek végbe mind az üzleti környezet, mind a fiatalok vállalkozói kedvét illetően, olvasható a Le Figaro-ban. Így nem meglepő a Cisco amerikai infokommunikációs vállalat vezetőjének, John Chambers, a vállalat új párizsi irodájának és fejlesztő központjának a megnyitásán tett kijelentése: „Olyan benyomásom van, mintha a Szilícium-völgyben lennék”.

Az optimista üzleti hangulatot jól tükrözik az újonnan létrehozott vállalkozások számai: az újonnan bejegyzett vállalkozásalapítások mértéke ugyanis Európában a legmagasabbnak számított 2013-ban (388 015). Így az ország az alapítások számát tekintve mind Nagy-Britanniát, mind Németországot megelőzte, utóbbiakat nem mellesleg az Európai Unió gazdasági motorjaként szokás nevezni. Bizakodásra adhat okot, hogy 2015 első tíz hónapjában már 440 ezer vállalatalapítást regisztráltak az országban, igaz, ez az adat tartalmazza az egyéni vállalkozók számát is. Tovább javítja a pozitív kilátásokat, hogy a Franciaországban alapított társaságok jelentős része a magas hozzáadott értéket követelő IT szektoron belül jött létre. A francia IT és egyéb digitális iparban utazó vállalatok növekvő számát jól mutatja az is, hogy a 2016-os Las Vages-i Consumer Electronic Show-n az amerikaiak után a francia delegáció volt a legnagyobb számmal jelen a kiállításon.

Felvetődik a kérdés, hogy milyen változásoknak köszönhető ez a pozitív összkép? A francia start-upok gombamód szaporodása elsősorban a rendkívül kedvező üzleti környezetben keresendő, olvashatjuk a Le Figaroban. A francia állam a kezdő vállalkozásokat számos kedvezményben, támogatásban részesíti, s mindenekelőtt kiemelten kezeli a magas hozzáadott értéket teremtő újonnan alapított cégeket. Így például azon vállalatok, melyek nagy arányban invesztálnak kutatás-fejlesztésbe, az első nyolc év folyamán mentesülnek a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség alól, illetve további adómentességben is részesülnek.

Fontos továbbá kiemelni a szociálpolitikai tényezőket, melyek további bátorítást adnak a vállalkozásalapításhoz. „A munkaügyi hivatalt végül is tekinthetjük úgy, mint az első számú kockázati tőkebefektetőt Franciaországban” – emeli ki Éric Didier vállalkozó. Franciaországban ugyanis két évig jár a munkanélküli segély, ami lehetőséget biztosít a munkanélküli számára, hogy megpróbálkozzon egy vállalkozás beindításával, megtanulván ehhez a szükséges szakmai ismereteket úgy, mint holnapszerkesztés, dizájn, stb. Ezt a tényezőt jól bizonyítja a legalstart.fr jogtanácsadó vállalat statisztikája, miszerint a vállalkozók 30 százaléka munkanélküliként fogott neki a vállalkozása megalapításához. A munkanélküli segélyt további támogatások egészítik ki, úgymint például a vállalkozásalapítási támogatás, mely jelenleg 55 ezer embernek segít az üzlete beindításában.

A siker ezek mellett azonban annak is köszönhető, hogy egy rendkívül aktív tanácsadói és támogatói környezet alakult ki, amelyek gyakran ellenszolgáltatás nélkül támogatják a start-up-ok világát. Tanácsadás mellett szakmai találkozókat, konferenciákat szerveznek. Emellett az úgynevezett inkubátor házak egyre szélesebb körű elterjedése is segít ezen innovatív vállalatok elszaporodásában. Ezen intézmények ezer szállal kötődnek az egyetemekhez, helyi és regionális önkormányzatokhoz és hivatalokhoz is, hogy elősegítsék ezen újonnan alakult vállalkozások növekedését.

Végül nem szabad elfejteni a mentalitásban bekövetkezett változásokat is. Franciaországban sokáig az alkalmazotti lét számított a legjobb és legkívánatosabb karriernek, ez azonban mára megváltozott. Egyre több fiatal választja a vállalkozói életmódot, s indítja be a saját üzletét, a friss diplomások 34 százaléka saját vállalkozásban töri a fejét.

Mindezek mellett azonban ki kell emelni a kormányzat szerepvállalását is, mely nagyban segíti a francia innovációs ipar fejlődését. Ennek fő motorja Emmanuel Macron gazdasági miniszter, akinek szívügye a francia digitális ipar fellendítése. Ennek érdekében hozták például létre 2014-ben a „FrenchTech” márkavédjegyet, melyet csupán a francia innovációs start-upok kaphatnak meg, továbbá ez az intézmény segíti az egyes városokban és iparágakban dolgozó start-up-ok közötti együttműködést, s a nemzetközi piacokon való megjelenésüket is. Az ifjú gazdasági miniszter hatékony munkáját jól mutatja az is, hogy a francia politikusok népszerűségi listáján a második helyen áll a nagy favorit Alain Juppé mögött.

Azonban a sikerek ellenére meglehetősen ellentmondásos a start-up vállalkozások megjelenése és felfutása Franciaországban. Nagy számuk és egyre nagyobb nemzetgazdasági jelentőségük ellenére ugyanis elmarad részükről a nagyarányú munkaerő felvétele, így csekély mértékben járulnak hozzá a munkanélküliség csökkentéséhez. Ez utóbbi évek óta megállás nélkül nő, noha a szocialista kormány folyamatos akciótervekkel próbálja meg csökkenteni azt, mindezidáig sikertelenül. A legutóbbi átfogó akciótervet január 18-án hirdetette ki a kormányzat, amely nemcsak munkaerő-piaci, hanem munkajogi és gazdaságpolitikai reformokat is tartalmaz.

A francia start-up vállalatok sikerességét leginkább az mutatja, hogy egyre több vállalat lép nemzetközi porondra, így több francia start-up szolgáltatása elérhető már hazánkban is, legyen az telekocsi rendszer vagy zenei szolgáltatás.