A menekültválság miatt repedezik a német nagykoalíció?

Németországban a szociáldemokrata párt (SPD) elutasítja a koalíciós társ jobboldali Kereszténydemokrata Unió (CDU) új tervét a menekültválság kezeléséről, a párt vezetőinek hétfői állásfoglalása szerint az „A2-terv” már elvetett ötletek másolatából áll, és nincs lehetőség a megvalósításukra.

Sigmar Gabriel alkancellár, az SPD elnöke egy berlini sajtóeseményen újságíróknak azt mondta, hogy az új CDU-s terv nem lehet tárgyalási alap a szövetségi kormány menekültpolitikájának alakításához.

Katarina Barley főtitkár kijelentette, hogy a kormány akkor sem karolja fel a befogadható menedékkérők számának nemzeti szintű korlátozása gondolatát, ha ezt a koalíciós társ megpróbálja „elrejteni” a „naponta megállapított kontingensek” elnevezésű koncepcióba.

A terv másik fő eleme, a határközpont nevű intézmény pedig nem más, mint a tranzitzóna, amelynek bevezetését a CDU testvérpártja, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) javasolta, de a koalíció végül elvetette – mondta az SPD főtitkára.

A tranzitzóna a határon felállított hatalmas fogda lenne, amelybe menedékkérők ezreit kellene bezárni. A kormánypártok ilyen intézmények létesítése helyett úgy határoztak, hogy a maradás esélyével nem rendelkező menedékkérőknek létrehoznak különleges állomásokat, amelyeken gyorsított eljárással bírálják el kérelmeiket és az elutasítás után kitoloncolják őket – hangsúlyozta Katarina Barley német hírportálokon idézett nyilatkozatában, felidézve a három pártelnök tavaly novemberi megállapodását, amelynek alapján még mindig nem készült törvényjavaslat, mert nem sikerült véglegesíteni a megegyezésnek a családegyesítés szabályozásáról szóló pontját.

Az új CDU-s tervet a hét végén ismertette a párt egyik alelnöke, Julia Klöckner, a márciusi helyi törvényhozási (Landtag) választásra készülő Rajna-vidék-Pfalz tartományi CDU-szervezet vezetője. A tartományban zajló választási kampányra utalva az SPD főtitkára megjegyezte, sajátos, hogy a helyi törvényhozásban (Landtag) ellenzékben lévő CDU a szövetségi kormány irányvonalával ellentétes álláspontra helyezkedik a szavazatokért folytatott küzdelemben.

Julia Klöckner több interjúban kiemelte, hogy terve Angela Merkel kancellár, CDU-elnök menekültpolitikájának támogatását szolgálja. Ezt jelzi az A2 elnevezés is, amely arra utal, hogy nincs szükség „B-tervre”, hanem csak ki kell egészíteni az eredeti válságkezelési elképzeléseket.

A politikus javaslata szerint csak azokat a menedékkérőket szabad beengedni Németországba, akik nagy valószínűséggel szereznek valamilyen menedékjogi státust és maradhatnak az országban. Ezért a német határon, illetve külföldön ki kell alakítani intézményeket, amelyekben elvégzik a menedékkérők regisztrációját és kérelmük vizsgálatának első szakaszát, majd a németországi maradásra eséllyel rendelkező kérelmezőket Németországba szállítják, a többieket pedig visszaszállítják hazájukba.

A terv szerint a hatóságoknak a tartományok és helyi önkormányzatok kapacitásai alapján napi szinten meg kell határozniuk, hogy hány menedékkérőt lehet befogadni. A kontingensek összeállításában pedig humanitárius elveket kell érvényesíteni, a fokozott védelemre szoruló embereket – például felnőtt kísérő nélkül érkezett kiskorúakat, betegeket, veszélyeztetett kisebbségek tagjait, köztük az iraki keresztényeket – kell előnyben részesíteni.

A CDU és a CSU számos vezetője elismerően szólt a tervről, amelyet a dpa hírügynökség értesülése szerint Julia Klöckner Angela Merkellel szorosan egyeztetve készített.

Ezzel összefüggésben a Merkel-féle menekültpolitikát régóta bíráló és irányváltást sürgető bajor miniszterelnök, CSU-elnök Horst Seehofer egy hétfői lapinterjúban elmondta, hogy a kancellár rendszerint nem jelenti be, hogy valamilyen ügyben fordulatot hajt végre. Az irányváltást „inkább lopakodva” hajtja végre, nem ismeri el, hogy hibázott, és „csak visszatekintve lehet megállapítani, hogy irányváltás történt”.

Ugyanakkor Horst Seehofer az Augsburger Allgemeine című lapban megjelent interjúban azt is elmondta, hogy nem tapasztal változást a kancellár politikájában, és attól tart, hogy ennek súlyos bukás lehet a vége a 2017-es országos parlamenti (Bundestag-) választáson.