Merkel: Az illegális migrációt legálissá kell tenni

Angela Merkel a két kormány első közös tanácskozása után Ahmet Davutoglu török miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy az illegális migrációt csak Törökországgal együttműködve lehet visszaszorítani az Égei-tengeren. Az „illegális migrációt legálissá” kell tenni az embercsempészet felszámolásával, a görög-török uniós külső határ biztosításával és „legális kontingensek” átvételével – mondta a német kancellár.

Javítani kell továbbá a Törökországban élő szíriai menekültek helyzetét – tette hozzá, kiemelve, hogy számuk már elérte a 2,5 milliót, és köztük csaknem egymillió gyerek van. Az uniós támogatást és a német-török migrációs dialógus nevű akcióterv programjait ennek a Törökországban „vendégként” számon tartott csoportnak a szolgálatába kell állítani, egészségügyi ellátást, munkalehetőséget, a gyerekeknek iskolát kell biztosítani – mondta Angela Merkel. Üdvözölte, hogy az ankarai vezetés megnyitja a munkaerőpiacot a szíriai állampolgárok előtt.

Elmondta, hogy a közös programokat a következő uniós csúcsig, február 18-ig ki kell dolgozni, és aznap az uniós tagországok vezetőinek értekezlete előtt ismét egyeztetést tartanak a török kormányfővel a brüsszeli osztrák nagykövetségen.

Ahmet Davutoglu kiemelte, hogy országa negyedik éve egyedül, a nemzetközi szervezetek segítsége nélkül küzd a szíriai polgárháború miatt megindult menekülthullámmal.

A török kormányfő – aki a német kancellárral folytatott megbeszélés előtt egy interjúban jelezte, hogy a 3 milliárd euró csak a kezdet lehet, Ankara sokkal több pénzügyi támogatásra tart igényt – hangsúlyozta, hogy a menekültválság nem csak Törökországra vagy Németországra tartozó válság, és egyetlen ország sem tudja egyedül megoldani, ezért össze kell fogni.

Törökország az utóbbi hetekben-hónapokban tett lépésekkel egy sor eredményt elért már, például a nem Szíriából érkező szír állampolgárokra kivetett vízumkötelezettség bevezetése révén heti 41 ezerről 1100-ra csökkent az érkezők száma.

Angela Merkel kérdésre válaszolva elmondta, nem érzi úgy, hogy egyedül maradt a menekültválságban követett politikájával, amelynek „alapjain” február 18. után sem változtat majd, amikor Brüsszelben mérleget vonnak az EU és Törökország közös akcióterve végrehajtásának alakulásáról.

Nem segít hozzá a válság megoldásához, ha „minden ország csak saját magáért” küzd és egyoldalú lépéseket tesz. Inkább „összeurópai” megoldást kell kidolgoznia, a válságot kiváltó okokkal kell foglalkozni és valamennyi uniós tagország érdekében meg kell óvni a belső határőrizet nélküli schengeni övezet egységét – mondta a német kancellár, kiemelve, hogy mindezt „nagyon mély meggyőződéssel” vallja.

Hozzátette, hogy ragaszkodik az EU-ban elhatározott intézkedések végrehajtásához, így egyebek között az uniós menedékkérő-regisztrációs központok (hot spotok) kiépítéséhez, és „nagyon erősen odafigyel” majd, hogy haladás történjék ezekben a késésben lévő ügyekben.

Ahmet Davutoglu hangsúlyozta: „Angela Merkel és Németország nincs egyedül”, Törökország a német és az uniós partnerekkel „kéz a kézben” törekszik a válság rendezésére.

Az egyéves előkészítés után megtartott konzultáción a német és a török kormány hat-hat minisztere vett részt, köztük a belügyi, a külügyi, a gazdasági és a védelmi tárca vezetője. A tanácskozásról kiadott közös nyilatkozatban a berlini és az ankarai vezetés egyebek között hangsúlyozta, hogy az „illegális migráció fenyegeti a regionális stabilitást”, és erre a kihívásra a lehető leggyorsabban és a terhek megosztásával kell válaszolni.

A dokumentum szerint a felek egyetértettek abban, hogy „lényegesen” ki kell terjeszteni Törökország és az uniós határvédelmi ügynökség (Frontex) együttműködését, és tovább kell mélyíteni a német és török belügyi, biztonsági együttműködést.

A nyilatkozatban az is szerepel, hogy a vízumliberalizációról folytatott tárgyalások során arra kell törekedni, hogy 2016 októberétől megszűnjék a török állampolgárok vízumkötelezettsége a schengeni övezetben.