Ez a gond az európai munkaerőpiaccal?

Az uniós népesség 4 százalékát sem érte el 2014-ben a más tagállamban letelepedő és munkát vállaló uniós polgárok aránya, durván a fele az EU a harmadik országokból (EU-n kívülről) érkezett bevándorlóknak. Egy, az Európai Bizottság által csütörtökön közzétett jelentés a pótlólagos növekedés lényeges forrásának nevezi az EU-n belüli munkaerő mobilitást. „Amikor az emberek jobb munkalehetőségek után kutatva egy másik tagállamba mennek, az egész EU foglalkoztatására és a termelékenység növekedésére is pozitív hatást gyakorolnak”- állapítja meg a foglalkoztatásról és a szociális fejleményekről szóló 2015-ös felmérés.

A dokumentum emlékeztet rá, hogy a munkaképes korú lakosság száma hanyatlásnak indult Európában, és a csökkenő trend várhatóan a következő néhány évtizedben is folytatódni fog. Ezzel párhuzamosan az EU gazdasági növekedési potenciálja elmarad a globális versenytársakétól. A jövőbeli növekedési potenciál javítása érdekében az EU-nak a termelékenység növelésére és a foglalkoztatás növelésének valamennyi elérhető forrására támaszkodnia kellene. „Mind az EU-n belüli mobilitás növelése, mind pedig az EU-k kívülről érkező bevándorlás segít ezeknek a céloknak az elérésében” – állítja a testület.

A dokumentum mobilitásról szóló része rámutat, hogy a mobil uniós polgárok (akik tehát egy másik tagállamban élnek és dolgoznak, mint ahol születtek) jellemzően fiatalabbak és képzettebbek, továbbá általában olyan országokba áramlanak, ahol alacsony szinten van a munkanélküliség. Ezeknek a sajátságoknak köszönhetően a munkaerőpiacon is jobb teljesítményt mutatnak, és a helyieknél is sokkal nagyobb az esélyük arra, hogy alkalmazzák őket.

Az éves felmérés ugyanakkor azt is megállapítja, hogy a mobil munkavállalók közül sokan még akadályokba ütköznek a külföldi munkavállalás során, a képzettségük és szakmai tapasztalataik által indokoltnál alacsonyabb béreket fogadnak el, és sokszor nem iskolai végzettségüknek megfelelő munkákat kénytelenek elvállalni.

A Bizottság szerint ezt a problémát a képességek javításába való nagyobb mértékű befektetéssel lehetne orvosolni, ami lehetővé tenné, hogy a fogadó ország is jobban profitáljon az érkezők magukkal hozott végzettségéből és képességeiből. Ennek egyik módját Brüsszelben a munkavállalók eredeti képesítésének munkáltatók által történő nagyobb fokú elfogadásában és a diszkrimináció elleni fokozott fellépésben látják. Továbbá a munkaerőpiachoz való hozzáférés hivatalos, adminisztratív akadályainak az eltávolítását is szükségesnek tartja a Bizottság.

Ez a hozzáállás és a Juncker-bizottság programjában a munkaerő mobilitás előmozdításának előkelő helyen szereplő célja ugyanakkor éles kontrasztban van azokkal a tárgyalásokkal, amelyeket többek között a testület is folytat jelenleg a brit kormánnyal az uniós munkavállalóknak a szigetországban járó szociális kedvezmények visszanyeséséről. David Cameron tervei szerint a szigetországba más EU-tagállamokból érkező munkavállalók csak négy év után férhetnének hozzá a helyi munkavállalóknak máskülönben járó családi (gyereknevelési) és lakhatási támogatásokhoz. A tagállamok többsége azonban elutasít mindenféle állampolgáraikkal szembeni diszkriminációt.

A brit tárgyalások miatt az Európai Bizottság elhalasztotta az úgynevezett mobilitási csomag hivatalos elfogadását, ami ugyanakkor már jó ideje kilövésre készen áll. „Ez sajnálatos, mert egész évben dolgoztunk rajta és a csomag bemutatásra kész” – közölte csütörtökön az éves felmérést prezentálva Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos, aki ugyanakkor a téma érzékenysége miatt érthetőnek nevezte a döntést. Thyssen reméli, hogy tavasszal kijöhet a mobilitási csomag, amelynek többek között a tagállami társadalombiztosítási rendszereinek nagyobb fokú összehangolása is a részét képezi majd.

A 2015-ös foglalkoztatási és szociális trendekről készült éves jelentés szerint a közelmúltban bekövetkezett pozitív fejlemények ellenére a tagállamok között továbbra is hatalmas különbségek mutatkoznak a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás és más fontos szociális és munkaerő-piaci mutatók terén. A különbségek nagy része arra vezethető vissza, hogy a humán tőke számos területen nincs kellőképpen kiaknázva.

„Biztosítanunk kell, hogy az Unióban élők, különösen a munkaerőpiacról leginkább kiszorultak számára több és jobb munkalehetőség álljon rendelkezésre. Emellett többet kell fordítanunk a humán készségek fejlesztésére is, hogy az EU-ban mindenki maradéktalanul kiaknázhassa képességeit. Be kell ruháznunk az emberekbe, ha növekedést és több munkahelyet szeretnénk. Biztosítanunk kell, hogy munkajogi és szociális biztonsági rendszereink megfeleljenek a 21. század kihívásainak, és ösztönöznünk kell a vállalkozó szellemet és az innovációt. Ebben az összefüggésben a szociális jogok európai pillére fontos szerepet játszik” – közölte Marianne Thyssen.

A szociális jogok európai pillérére vonatkozó bizottsági javaslatot 2016 első szemeszterére harangozták be. A kezdeményezés célja a konvergencia elősegítése európai szinten a szociális jogok terén.

A 2015-ös felmérés adatai szerint a hosszú távú, egy évnél hosszabb ideje tartó munkanélküliség jelenleg 11,4 millió embert, az aktív munkaerő körülbelül 5 százalékát sújtja az EU-ban. Közülük 7 millióan már több mint két éve állás nélküliek. A jelentés úgy véli, hogy képzéssel, és az élethosszig tartó tanulással, a munkanélküliek hivatalos állásközvetítő szolgálatainál történő regisztrációjával és munkanélküli segélyek folyósításával kellene javítani a helyzetükön, illetve megkönnyíteni a munkaerőpiacra való visszatérésüket. A két utóbbi beavatkozási eszköz hatása azonban nagymértékben függ az intézkedés szerkezetétől és végrehajtásának minőségétől.

A jelentés arra is kitér, hogy az EU-n belül tízből négy cégnek nehézséget okoz a számára szükséges képességekkel rendelkező munkavállalók megtalálása. A probléma hordereje azonban tagállamról-tagállamra változik. Egy ábra szerint a három balti államban, Ausztriában (itt a cégek több mint 60 százaléka nem talál megfelelő képzettségű munkaerőt), Belgiumban és Magyarországon a legmagasabb az ilyen munkaerő-toborzási gondokkal küzdő cégek és vállalkozások aránya, míg Horvátországban, Cipruson, Görögországban és Spanyolországban 25 százalék alatt van ez a mutató.

A 2015-ös felmérés kiemeli az önfoglalkoztatásban és a vállalkozásokban rejlő munkahely-teremtési lehetőséget. Az adatok ugyanakkor arra engednek következtetni, hogy egyes csoportok – többek között fiatalok, idősek, nők, valamint etnikai kisebbségek – a szokásosnál több nehézséggel szembesülnek, ha önálló vállalkozást szeretnének létrehozni. Az ez évi jelentésből emellett kiderül, hogy az emberek többsége úgy véli, nem rendelkezik az önálló vállalkozás létrehozásához szükséges készségekkel vagy tudással.

Érdekesség, hogy a magyar egyéni vállalkozók közel 50 százaléka alkalmaz munkavállalót, ami a legmagasabb arány az egész Európai Unióban.

A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a munkaszerződések egyre változatosabbá válnak, ami rugalmas munkafeltételeket és így fokozott munkaerő-piaci részvételt tesz lehetővé, ugyanakkor munkaerő-piaci szegmentációhoz is vezethet. A szerződések egyes új típusai mind a munkavállaló, mind a munkáltató számára előnyösek, míg mások foglalkoztatási bizonytalansággal járnak. A rugalmasság mellett biztonságra is szükség van – ezt a kérdést a szociális jogok európai pillérének összefüggésében is meg fogják vizsgálni.