Brazília: a hitelezés bővítése nem segít a gazdasági problémákon

A tavalyi év nem volt könnyű Dilma Rousseff számára: bizalmatlansági indítványt kezdeményeztek ellene a törvényhozás alsóházában, nyilvános nézeteltérései voltak alelnökével, pénzügyminisztere lemondott és támogatottsága rekordmélységet döntött.

A kéthónapos kongresszusi szünet kvázi fegyverszünetet jelent a politikai csatározások közepette. A Munkáspárt (PT) vezette koalíciós kormány megpróbálja kihasználni ezt a nyugodt pillanatot, és egy ambíciózus tervvel állt elő, amely az elmúlt 25 év legnagyobb gazdasági visszaesésének kezelését célozza. A bizakodó tervezet mellett azonban a kormánynak szem előtt kell tartania az eddig be nem váltott ígéretek bevonását is: a nyugdíjrendszer, az adórendszer és a munkatörvények reformját.

A feladat nem lesz könnyű. A kormány abban sem biztos, hány szavazatra van szüksége ahhoz, hogy megakadályozzák a Rousseff lemondatását célzó folyamat továbbvitelét. Nehezen hihető, hogy a kormánynak könnyű lesz többséget szereznie a népszerűtlen intézkedések végrehajtásához; feltétlenül nagy segítségre van szüksége a parlament részéről. Egy másik aspektus, ami nehezíti a helyzetet, magában Munkáspártban keresendő. A párt ugyanis nagy nyomást gyakorol az elnökre, hogy olyan gazdaságpolitikai programot dolgozzon ki, amely a politikai szavazóbázisnak kedvez, és amely így enyhítheti a Munkáspárt októberi helyhatósági választásokon elszenvedett esetleges vereségét.

A fogyasztás fenntartása és az üzleti szféra bővülésének érdekében a kormány arra kívánja ösztönözni az állami bankokat, hogy bővítsék a hitelezést, azonban nem „friss pénzből”, hanem a kormány által az állami bankok felé törlesztett adósságból. Gazdasági elemzők azonban nem értenek egyet a lépéssel.

Üzleti becslések szerint a brazil államadósság GDP-hez viszonyított aránya 2019-re elérheti a 93%-ot. Az adósságszolgálat jelenleg a GDP 7 százalékát jelenti. Elképzelhető, hogy a jelentős adósság miatt a jegybank a jövőben nem tudja tovább növelni a rövidtávú Selic-referencia-kamatlábat, amely tavaly július óta 14,25 százalékon áll. A Selic emelésére általában az infláció csökkentése érdekében kerül sor, a hitelezés és a fogyasztás visszafogásán keresztül. Ez azonban az import növekedését is jelenti, amelyre a brazil gazdaságnak jelenleg nincs szüksége. Azonban az infláció is folyamatosan növekszik. A Munkáspárt az elmúlt időszakban fokozatosan nyomás alá helyezte a jegybankot a Selic csökkentése érdekében, amellyel tehát a hitelezés bővülését, a fogyasztás fenntartását szeretnék elérni.