Közeledik az ugandai elnökválasztás

Ahogy rémisztő gyorsasággal repül az idő, úgy közeleg egyre jobban az ugandai elnökválasztás februári dátuma is, és ezzel együtt egyre inkább növekszik a feszültség a közép-afrikai országban. A három leginkább esélyes jelölt, a jelenlegi elnök, Yoweri Museveni, az egykori miniszterelnök, Amama Mbabazi és a Demokratikus Változás Fórumának vezetője, Kizza Besigye mindent belead, hogy az utolsó napokban még jobban megmutassa magát. Ez pedig az eddig tapasztalt erőszakos jelenetekhez képest méginkább felhevítheti a hangulatot az országban, pedig már decemberben is láttunk durva dolgokat, többek között Ntungamóban, ahol Mbabazi támogatói csaptak össze Museveni szavazóival.

Emellett voltak véres összecsapások a gului választókerületben is, de elemzők és helyi bloggerek attól tartanak, hogy a következő hetekben – és akár a voksolás után is – brutális jelenetek színhelye lehet a főváros, Kampala és egy-két másik nagyobb város. Ez nem lenne újkeletű, még emlékezhetünk, hogy a 2011-es választások után pár héttel több ember halt meg, amikor az ellenzéki tüntetésekre a karhatalmi erők brutális fellépéssel reagáltak. Ennek az esélye most is megvan, hiszen a politikusok afféle biztonsági erőként milíciákat szerveztek maguk köré, és ha ezek a főként elégedetlen fiatalokból álló csoportok elszabadulnak, akkor ismét erőszakos megmozdulások történhetnek. Museveni és pártja, a kormányzó Nemzeti Ellenállási Mozgalom (NRM) ráadásul azzal a váddal kénytelen szembesülni, hogy a rendőrség által két éve létrehozott és azóta is fejlesztett, képzett polgárőrség a kampányrendezvényeken kormánypárti biztonsági szolgálatként funkcionál – egyik-másik internetes portál egyenesen azzal vádolta meg őket, hogy a mostani ntungamói erőszakos eseményeket is ők idézték elő.

Azonban más feszültségkeltő döntések is születnek, az ellenzék például egy emberként utasította el a határozatot, amellyel a választási bizottság bizonyos területeken (kórházakban, piacokon, stb.) betiltotta a kampány minden formáját – az ellenzék szerint a nem igazán független választási bizottság ezzel próbálja előnybe hozni a kormánypártot. A bizottság szerint viszont erre azért van szükség, hogy ezeket a fontos helyeket meg tudják óvni a feszültségtől, az esetleges erőszakos jelenetektől és például a kórházakban így tudják biztosítani a betegek jogainak tiszteletben tartását. A margón azért jegyezzük meg, hogy a döntés nem sokkal azután született, hogy Besigye egy kórházban gyűjtött kampányanyagot az egészségügyi intézmény nehéz helyzetéről.

A fentiek ellenére azért igazán durva erőszaktól Ugandában nem kell tartani, és Museveninek, valamint az NRM-nek sem kell félnie, hogy az ellenzék komolyan meg tudná szorítani – utóbbinak és vezetőinek betiltott rendezvényekkel, letartóztatott vezetőkkel kell együttélniük, ráadásul finanszírozásuk messze nem éri el azt a dimenziót, amellyel a kormányzó párt bír. Persze tegyük hozzá, hogy ez nem ugandai egyedi eset, nagyjából a világ jelentős részén így mennek a dolgok. És ez az irtózatos pénzköltés, amellyel a felek megpróbálják a maguk malmára hajtani a vizet, a választások után igencsak vissza fog majd ütni, hiszen az elköltött pénz miatt várható, hogy növekedni fog az infláció és ezzel együtt az árak is, amihez elég hozzávenni mondjuk a munkanélküliséget és a korrupciós vádakat – máris adott egy robbanásra kész hordó, tehát az új elnöknek nagyon oda kell tennie magát, ha nem szeretne véget nem értő sztrájkok és megmozdulások sorozatába keveredni.

Nem ritka, hogy a szavazók ajándékokat, konkrét juttatásokat várnak a jelöltektől a szavazatukért cserébe és ha esetleg ettől a választás előtt el is tekintenek, utána mindenképpen valami pozitívumot szeretnének megélni – csak hát akkor a kincstárban már nem lesz túlságosan nagy bőség ezen igények kielégítésére (Besigyge is több ezer munkahely megteremtését, a tanárok fizetésének jelentős emelését ígéri, de komoly költségvetési mozgástér nélkül erre csekély az esély). A konkluzió tehát az, hogy Museveni győzelme szinte biztosra vehető, ám az is eléggé valószínű, hogy győzelmének bejelentése után komoly tüntetésekre lehet majd számítani, főként az ellenzéki bázisnak számító városi választókerületekben. Várjuk tehát kíváncsian a fejleményeket és reménykedjünk, hogy a harc megmarad szigorúan politikai színtéren és az átlagemberek számára nem köszönt be néhány erőszakkal átitatott nap.