Így szakítana Európa a pazarló gazdasággal

Az élelmiszerekből származó hulladékok 2030-ig történő megfelezése, a műanyagok lebomlására vonatkozó stratégia elfogadása, a városi hulladékok 65 százalékos újrahasznosítási arányának elérése és a szemétlerakókba kerülő hulladékok részarányának 10 százalékra való csökkentése 2030-ig. Íme körkörös gazdaságra való fokozatos áttérést megcélzó jogszabályi csomag néhány fontos célkitűzése.

A körkörös (más fordításban körforgásos) gazdaságra való áttérésnek kíván nagy lökést adni az az átfogó javaslatcsomag, amit szerdán mutatott be az Európai Bizottság. „A javasolt intézkedések a nagyobb mértékű újrahasznosítás és újrafelhasználás révén hozzájárulnak ahhoz, hogy záruljon a termékek életciklusának köre, továbbá a környezet és a gazdaság számára egyaránt előnyökkel járnak” – olvasható a testület által kiadott közleményben.

A körkörös gazdasági modell a gazdasági növekedés eddigi lineáris modelljét váltja fel, ami a globalizált világban többé már nem alkalmas a modern társadalmak szükségleteinek kielégítésére. „Nem építhetjük a jövőnket vedd-tedd-szabadulj meg tőle modellre. Rengeteg természeti erőforrás véges, meg kell tanulni, hogyan tudjuk környezeti és gazdasági szempontból fenntartható módon használni őket” – mutat rá a Bizottság.

A kezdeményezés nem teljesen új, hiszen a Juncker-bizottság tavaly decemberben vonta vissza, majd átdolgozta az előző, Barroso-bizottság körkörös gazdaságra való áttéréséről szóló javaslatát.

Miközben a mostani csomag egyes területeken, így a hulladékok újrahasznosításának terén szerényebb ambíciókat tükröz az elődnél, Frans Timmermans, a Bizottság első alelnöke szerint ez felületes vélemény, miután az új csomag a számszerű célokon túl azok elérésének reális módját is tartalmazza, míg egyes elemei, így a szemétlerakó telepekre kerülő hulladékok kötelezően 10 százalékos célaránya nem szerepelt az előző csomagban.

A csomag – amelynek megvalósításához a Horizon 2020 nevű kutatási programból 650 millió euróval, a strukturális alapokból pedig 5,5 milliárd euróval járul hozzá 2014 és 2020 között az Európai Bizottság – a teljes életciklust lefedik: a termeléstől és fogyasztástól a hulladékgazdálkodáson át a másodlagos nyersanyagok piacáig.

A testület becslései szerint a hulladék-megelőzés, az ökotervezés, az újrafelhasználás és egyéb intézkedések révén 600 milliárd euró nettó megtakarítást, azaz éves üzleti forgalmuk 8 százalékát érhetnek el az európai vállalkozások. A mobiltelefonok újrafelhasználásának költségeit például a felére lehetne csökkenteni, ha könnyebb lenne szétszerelni a készülékeket.

A csomagban számos kezdeményezés szerepel. Az egyik intézkedés 2030-ig a felére csökkentené az élelmiszerből származó hulladékok mennyiségét. A 2015 és 2017 közötti időszakra vonatkozó ökotervezési munkaterv a termékek megjavítására, élettartalmának meghosszabbítására és újrahasznosítására fókuszál majd.

Felülvizsgálják a trágyákról szóló irányelvet, elismertetve a belső piacon a szerves és a hulladékalapú trágyák használatát. A műanyagok újrahasznosítását és lebontását külön stratégia irányozza majd elő, és a csomag nagy hangsúlyt helyez a tengerbe kerülő szemét jelentős mértékű csökkentésére. A szennyvíz újrahasznosítását előíró minimális követelményeket is szabályozni kívánja a Bizottság egy új jogalkotással.

Brüsszel a hulladékokra vonatkozó jogszabályi javaslatot is felülvizsgálta. Az egyik uniós szintű cél a városi hulladékok 65 százalékos újrafeldolgozási arányának elérése 2030-ig. A csomagolási hulladékok esetében ugyancsak 2030-ig 75 százalék lenne a megcélzott arány.

A javaslat értelmében 2030-ig kötelezően 10 százalékra csökkentenék a szemétlerakókba kerülő hulladékok arányát (azaz 2030 után az összes hulladéknak mindössze 10 százalékát lehetne szemétlerakókban elhelyezni). Megtiltanák a szelektíven begyűjtött hulladék szeméttárolókban történő elhelyezését is.