Bolívia: a többség nem támogatja Morales újraválasztását

  • A bolíviaiak 52 százaléka az alkotmánymódosítással szemben foglal állást.
  • Az ellenzék azzal vádolja a kormányt, hogy „saját személyes haszna érdekében” eszközölné az alaptörvény módosítását.
  • Evo Morales 2006 óta a dél-amerikai ország elnöke, ezzel októberben rekordot döntött, és ő lett a leghosszabb ideig hatalmon lévő államfő Bolíviában.

Jövő év februárjában tartják majd azt az alkotmánymódosításról szóló népszavazást Bolíviában, amely legitimálná Evo Morales elnök egymást követő immár negyedszeri újraválasztásának lehetőségét a 2019. évi elnökválasztáson.

Több közvélemény-kutatás is kimutatta, hogy a választók többsége Morales újraválasztása ellen van, aki – 2006 óta tartó elnöksége folytán – az ország történetének leghosszab ideig hatalomban lévő elnöke lett. Bár ennek kapcsán meg kell jegyezni, hogy a különböző felmérésekből kapott adatok nem tükrözik kellő mértékben a valóságot, ugyanis a kérdéseket nem tehették fel közvetlen módon, annak érdekében, hogy elkerüljék a választási törvény által szabályozott előzetes szavazati szándék feltárására vonatkozó megkötéseket.

Az egyes cégek így igen eltérő eredményeket kaptak. Egy La Paz-i napilap által végzett kutatás szerint például a népesség 52 százaléka ellenzi az alkotmánymódosítást, 42 százalékuk támogatja, 5 százalék pedig tartózkodik. Egy másik, az ellenzék által végzett felmérés úgy találta, hogy további tíz százalék van a módosítás ellen, az Ipsos közvélemény-kutató intézet – amely a kormány számára legkedvezőbb eredményeket szokta közölni – szerint pedig a módosítást támogatók vannak többségben (49 százalék), az azt ellenző 39 százalékkal szemben, és 11 százalék tartózkodása mellett. Ilyen eredmények mellett pedig nehéz pontos következtetéseket levonni.

Az ellenzék egységesen a „nem”-re szavazók táborát szélesíti, és próbálja elválasztani a köztudatban az ország jelenlegi politikáinak és az elért eredmények jövőbeli folytonosságát Morales és alelnöke, Álvaro García Linera személyétől.

Santa Cruz kormányzója, Rubén Costas azzal vádolja a törvényhozást, hogy ” csupán személyes haszonszerzés” céjából szavazták meg a jogszabály-módosítást, egy másik vezető ellenzéki politikus, Samuel Doria Medina pedig arra figyelmeztet, hogy ha Bolívia továbbra is „követi a Venezuelára jellemző folyamatos újraválasztások útját, akkor könnyen ugyanarra a sorsa is juthat”.

Az őslakos származású baloldali politikus, Evo Morales mostani, harmadik mandátuma 2020-ban lejár, ám ha a februári 21-i népszavazáson elnyeri a többség támogatását, újra jelöltetheti magát a 2019 decemberi választásokon. Ellenkező esetben 2020 januárjában át kell adnia helyét utódjának, az államfői pozícióban eltöltött 14 év után.

Gál Jolán

Friss hírek

Újra csökkent az európai alapkamat

Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette a három irányadó eurókamat szintjét. Az EKB 0,9 százalékos reál GDP-növekedést vár 2025-ben és 1,1 százalékosat 2026-ban.

Read More »