Tusk: Németországnak cselekednie kell a külső határok védelméért

Németországnak el kell fogadnia a vezető szerepet az Európai Unióban, bátran és történelmi komplexusok nélkül cselekednie kell a külső határok védelméért, a többi uniós tagországnak pedig szolidaritást kell vállalnia Németországgal – mondta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke hétfőn a berlini fal ledöntésének 26. évfordulója alkalmából a német fővárosban elmondott ünnepi beszédében.

Az uniós kormány-, illetve államfőket összefogó testület lengyel elnöke az Angela Merkel kancellár vezette konzervatív CDU-hoz közel álló Konrad Adenauer Alapítvány ünnepi rendezvényén elmondott beszédében kiemelte: az EU jövőjét nagyban meghatározza, hogy Németország miként viszonyul az európai migrációs válsághoz.

A berlini fal ledöntésével és Németország újraegyesítésével Európa érdekei összekapcsolódtak a kontinens „legerősebb nemzetének” érdekeivel, de a bipoláris világrend vége nem egy olyan multipoláris világrend kezdete volt, amelyben Európa a többiekkel „egyenlő, vagy akár vezető szuperhatalom” lehet.

Ennek a világrendnek a kialakulása illúziónak bizonyult, és most az EU „lényegét” jelentő liberális demokráciát „megkérdőjelezik és aláássák modern hatalmak, amelyek a mieinktől különböző értékekre épülnek”. Ezért minden eddiginél szorosabbá kell tenni a transzatlanti politikai közösség, „a Nyugat” szövetségét, és ebben Németországnak „habozás nélkül” vezető szerepet kell vállalnia – mondta Donald Tusk.

A migrációs válságról szólva elmondta, hogy számára a belső határellenőrzés nélküli Schengeni Övezet fenntartása ugyanolyan fontos, mint a „menekültkérdés más aspektusai”.

„Nem mentjük meg Schengent és a nyitott határok Európáját, ha nem erősítjük meg a külső határok védelmét” – hangsúlyozta az Európai Tanács elnöke. „Ne csapjuk be magunkat, a berlini fal ledöntése nem szüntette meg automatikusan az európai szabadság területét kijelölő határ szükségességét” – tette hozzá.

A határ nem feltétlenül fal, hanem védelmi „infrastruktúra” és politikai megoldások összetett rendszere, amely a szabályok és törvények határokon belüli érvényesítését szolgálja. A határ „szakpolitika” Európa megvédésére, de nem a menekültek, hanem az „exodust” okozó és kihasználni próbáló erők ellen.

„Ellenőrizni kell külső határainkat, ha újjá szeretnénk építeni Európa képességét arra, hogy ismét önálló migrációs politikát követhessen, beleértve az áttelepítés” eszközének használatát – mondta Donald Tusk.

Ennek az új politikának a „migrációs áradat” jelentős mértékű csökkentését kell megcéloznia, és az áradatot „a schengeni határoktól a lehető legtávolabb” kell feltartóztatni. Ehhez meg kell változtatni a migrációs politika „paradigmáját”. Ki kell mondani, hogy „Európa nem tud befogadni mindenkit, aki a kontinensünkre akar jönni” – hangsúlyozta az Európai Tanács elnöke.

Németország ugyan nem az EU határvidékén fekszik, ezért a határvédelem felelőssége elsősorban más tagországoké, ugyanakkor „mindenki figyeli, hogy milyen jelzéseket ad Berlin” – tette hozzá.

A mai Németország és „személyesen Angela Merkel” tevékenysége „a legjobb európai hagyományok” példája. „Aki azt gondolja, hogy Németország túlságosan nyitott, túlságosan toleráns és túl liberális, az nem tanulmányozta eléggé tragikus történelmünket”. Ugyanakkor Németországnak „bátran és történelmi komplexusok nélkül” cselekednie kell az EU külső határainak védelméért – mondta Donald Tusk.

Németország vezetésére azért is szükség van, mert a migrációs válság révén fölerősödő radikális populizmus veszélybe sodorja az EU lényegét, a liberális demokráciát – mondta Donald Tusk.

Minden európainak meg kell fontolnia, hogy „nyitott, toleráns, együtt érző, a gyengéket és szegényeket támogató Németországot, más szóval Angela Merkel Németországát akarja, vagy egy hideg és kegyetlen Németországot” – hangsúlyozta. Erre a kérdésre csak egy választ lehet adni, amely egyben azt is jelenti, hogy „Európának szolidaritást kell vállalnia Németországgal ezekben a nehéz és embert próbáló időkben” – mondta Donald Tusk.