Több mint 3 millió magyart fenyeget a szegénység

Minden negyedik EU-állampolgár, összesen 122 millió ember volt kitéve 2014-ben a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés jelentette fenyegetésnek – derül ki az Eurostat által pénteken közzétett statisztikai adatsorból.

Ez azt jelenti, hogy az EU népességének negyedénél (egész pontosan 24,4 százalékánál) állt fenn az alábbi három feltétel legalább egyike: a szegénység veszélye a szociális segélyek átutalása ellenére (jövedelem-szegénység); súlyos nélkülözés az alapvető anyagi javakban; vagy nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban való élés.

A gazdasági és pénzügyi válság (2008) előtti utolsó évhez képest EU-szerte 0,6 százalékos a negatív irányba történő elmozdulás, ami 5 és fél millióval több ember veszélyeztetettségét jelenti 2008-hoz képest.

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a 2008-as 28,2 százalékról 31,1 százalékra nőtt 2014-re a szegénység és a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetettek száma a teljes lakosság körében. Miközben 2008-ban még 2,8 millióan tartoztak ebbe a kategóriába, tavaly már a 3 milliót is meghaladta a számuk (3 millió 40 ezer).

A szegénység és a szociális kirekesztés által sújtott személyek számának csökkentése az EU2020-as gazdasági stratégia egyik kiemelt célja.

2014-ben három uniós tagállamban volt a lakosság több mint egyharmada a szegénység és a társadalmi kirekesztés határán: Romániában (40,2%), Bulgáriában (40,1%) és Görögországban (36%).

Érdekesség, hogy Csehországban a legalacsonyabb, mindössze 14,8 százalékos a szegénységnek és a társadalmi kirekesztésnek való kitettség mértéke. A cseheket a svédek (16,9%), a hollandok (17,1%), a finnek (17,3%) és a dánok (17,8%) követik a sorban.

A magyar kockázati adat az ötödik legmagasabb az egész Unióban. A már említett román, bolgár és görög hármas és hazánk közé Lettország ékelődik be.

A szegénység és a társadalmi kirekesztés által sújtott személyek száma és aránya 2008 és 2014 között Görögországban nőtt meg a legnagyobb mértékben (közel 8 százalékponttal). A görögöket a spanyolok, a ciprusiak, a máltaiak és a magyarok követik (a mi esetünkben 2,9 százalékpontos a növekedés).

Hasonló időszakban Lengyelországban (közel 6 százalékponttal), Romániában és Szlovákiában csökkent a szegénységi és kirekesztési ráta.