Jemeni dilemma: menni vagy maradni?

A jemeni menekültek, akik a húszi lázadók és az Abdel Rabbo Mánszúr Hádi elnök vezette jelenlegi jemeni rezsim között dúló háború miatt kényszerültek országuk elhagyására, külföldön sem találták meg a hőn áhított békét. Leginkább az Egyiptom területére érkezők szenvednek a helyi maffia és a kisebb rablóbandák zaklatása miatt. Védelmi pénzt szednek, zsarolják az országba érkező jemenieket, amelyhez segítségül a helyi hatóságuk támogatását is maguk mögött tudhatják, persze némi ellentételezést követően. Mindez a kairói jemeni nagykövetség utcafrontján.

A jemeni konfliktus nem sokat csitult négy hónappal ezelőtti kirobbanása óta. A halálos áldozatok száma a háromezret is túllépte, a harcokban testi sérülést szenvedők száma ennek ötszörösére tehető. Az otthonukat elhagyni kényszerültek száma hozzávetőlegesen másfél millió. Az elmúlt évtizedekben megfigyelhető trendekkel szemben megfordult a menekültek áramlása az Ádeni-öbölben. A szomáliai polgárháború óta a „Könnyek kapujaként” elhíresült átjárón, ami Dzsibutit és Jement köti össze, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IMO) számítása szerint hetente 1680 jemeni halad át. Az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosa (UNHCR) szerint az elkövetkező hat hónapban további harmincezer menekült fog érkezni a nagyjából 870 ezer lakost számláló afrikai mini-államba. A tehetősebb menekültek, vagy azok, akik azonnali orvosi ellátásra szorulnak, folytatják útjukat a térség legfejlettebb egészségügyi rendszerével bíró országába, Egyiptomba.

A Dokki negyedben található követségi épület előtt a kétségbeesett jemenieket a kairói bandák folyamatosan figyelik és követik, majd fegyverrel a kezükben közelítik meg őket és ajánlják fel „segítségüket” a rászoruló menekülteknek. A segítség vissza nem utasítható, különben az egyiptomiak kirabolhatják, elrabolhatják vagy akár le is lőhetik őket, és természetesen nem is díjtalan. Mukhaimar, aki jelenleg Kairó külvárosában él, így nyilatkozott az al-Monitornak: „Ahogy éppen elhagytam a jemeni követség épületét, rögtön azután, hogy a szaúdi király vezette koalíció által, többek között Egyiptom részvételével, megindított Operation Decisive Storm hadművelet, és a közvetlen életveszély elől menekültem, három férfi leszólított. Fekete öltönyt viseltek és rendőrtisztként mutatkoztak be. Elkérték ellenőrzésre az útlevelemet, majd beültettek egy magángépjárműbe. Egyikőjük megkérte a társát, hogy kutasson át. Az adott pillanatban kilencszáz dollár volt nálam. Elmagyarázták az egyiptomi helyzet súlyosságát és védelmet ajánlottak nekem havi kétezer egyiptomi fontért (255 dollár). Mivel fegyvert fogtak rám, ezért beleegyeztem, hogy kifizetem az adott összeget minden hónapban. Nem mertem elutasítani, így megőrizhettem magam és a családom életét.”

Természetesen a védelmi pénz kifizetése óriási terheket ró az amúgy is nehéz anyagi állapotban lévő, munkanélküli menekültekre, akik így leginkább az otthon maradott családtagok segélyeiből tudják fenntartani magukat. Legalábbis a múlt hónapig: „A szüleim Egyiptomban élnek,” nyilatkozta a jemeni Abeer al-Sulaihi az al-Araby al-Jadeednak. „Arra kértek, hogy utaljak át pénzt az ő bankszámlájukra, hogy meg tudjanak élni valamiből, de nem tudtam, mert blokkolták az átutalásokat.” 

A nyilatkozatok tükrében nem is olyan meglepő, hogy az Egyiptomban élő tízezer jemeni menekült több mint fele, 5490 ember június elején a háborús helyzet ellenére visszatért országába. A harcok a július 10-én megkötött, egy hetesre tervezett fegyverszünet ellenére sem veszítettek intenzitásukból. Jelenleg az ország második legnagyobb városáért, Ádenért folyik a küzdelem, amelyben a források szerint a kormánycsapatok állnak nyerésre.

Mindenesetre a harcok végleges beszüntetése egyelőre nem reális cél. A jemeniek nehéz döntés elé vannak állítva: vagy a szaúdi bombázásokat, vagy az egyiptomi bandák zaklatását kell átvészelniük. De az kijelenthető, hogy az egyiptomi tapasztalatok általában a hazatérésre sarkallják őket, még akkor is, ha tisztában vannak ennek árával: „A gyerekeim mellett akarok meghalni, az országomban akarok meghalni,” nyilatkozta egy Sanaa-ba visszatérő idős jemeni az al-Hurra Televíziónak. „Semmi mást nem akarok.”