Ciprasz új javaslatára vár az eurózóna

A vasárnapi görög népszavazás negatív eredménye szélesíti a Görögországot és a többi euróövezeti országot elválasztó szakadékot – jelentette ki hétfőn Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke, aki immár nem mondta ki azt, hogy a hellén állam helye az egységes valutaövezetben van.

„A vasárnapi népszavazás nemleges eredménye növeli a Görögországot és a többi euróövezeti országot elválasztó távolságot” – jelentette ki kevesebb mint 24 órával a görög referendumot követően az Európai Bizottság euróért felelős alelnöke.

Valdis Dombrovskis szerint a népszavazás végeredménye (több mint 61 százalék volt a nem szavazatok aránya) azoknak a javaslatoknak az elutasítását jelzik, amelyeket jelentős részt maguk a görög hatóságok terjesztettek elő és amelyek egy már lejárt görög programhoz kötődtek.

„Egy dolog azonban egyértelmű: Görögország helye Európában van, és ott is marad” – szögezte le ugyanakkor a korábbi lett miniszterelnök. Dombrovskis azonban csak Európáról beszélt, és első alkalommal nem mondta ki azt, hogy a görögök eurótagsága megkérdőjelezhetetlen. Amikor újságírók erre rákérdeztek, be kellett érniük azzal a válasszal, hogy a görög népszavazás negatív eredménye rendkívüli mértékben megnehezítette a görög probléma megoldását.

Dombrovskis mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a Bizottság kész folytatni az együttműködést Görögországgal. Ennek ugyanakkor előfeltétele, hogy az előző görög program lejártával mandátumot kapjon az Eurócsoporttól (az eurózóna pénzügyminisztereitől) egy új program kitárgyalására.

Ez azonban ebben a pillanatban korántsem biztos. Az Eurócsoport kedden 13 órakor ül asztalhoz, hogy megvitassa a görög népszavazás után előállt helyzetet és döntsön a további lépésekről. Egészen pontosan az utolsó szót a 18 órakor összeülő eurócsúcs résztvevői mondhatják ki az ügyben. A tárgyalási mandátum megrendelése csak az egyik opció, egy másik, Görögország számára katasztrofális lehetőség lenne az, ha az Európai Központi Bank megszüntetné a görög bankrendszernek nyújtott rendkívüli likviditási támogatást. Ebben az esetben ugyanis új fizetőeszközt kellene bevezetni a gazdaság működőképességének fenntartásához.

A jelek szerint azonban a Ciprasz-kormány – immár a hétfőn lemondott Janusz Varufakisz pénzügyminiszter nélkül – a hitelezők sürgetésére egy új javaslattal fog előállni még az Eurócsoport ülése előtt. Egyes görög értesülések szerint Athén olyan javaslaton dolgozik, aminek a bizottsági elnök – elutasított – utolsó ajánlata lenne az alapja. Ha ez igaz, az elég furcsa helyzetet teremtene, tekintettel arra, hogy a görögök nagy többségben a hitelezők ajánlata ellen szavaztak.

Dombrovskis hétfőn megismételte, hogy a vasárnapi népszavazás tárgyát, és jogszerűségét illetően sem volt korrekt, mert egyrészt olyan javaslatról kérték ki a görögök véleményét, amit az Eurócsoport el sem fogadott, illetve olyan mentőcsomagról, ami a referendum időpontjában már lejárt.

A Bizottság alelnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2012 novemberében a pénzügyminiszterek által feltételesen kilátásba helyezett adósságkönnyítési ígéret sem él már, mivel a mentőprogramot a június 30-i határidőre nem sikerült sikerrel lezárni. Hozzátette, hogy az Eurócsoportra tartozik a döntés az új mandátumról, miként arról is, hogy az az adósságkérdésre is kiterjed-e.

„A görög kormány számára az első számú prioritás most a szükséges reformok gyors végrehajtása a pénzügyi stabilitás és a gazdasági növekedés helyreállítása és az országot sújtó szociális problémák kezelése végett. Ez azt jelenti, hogy felelősnek kell lenni és őszintének a görög néphez a kormány által elfogadandó különböző döntések potenciális következményeit illetően” – hangsúlyozta az euróért felelős bizottsági alelnök.

Dombrovskis arra is emlékeztetett, hogy az európai adófizetők példátlan pénzügyi támogatást nyújtottak a görögöknek. 2010 óta 184 milliárd eurót utaltak át Athénnak előbb kétoldalú hitelek formájában, majd az ESM elődjének számító európai pénzügyi stabilitási eszközből (EFSF).

„Ám a reformok gyakran késlekedtek vagy csak részlegesen lettek végrehajtva, ami elhúzódó recessziót okozott és megnehezítette a reformok későbbi végrehajtását” – vélekedett a politikus, aki szerint nyolc hónappal ezelőtt Görögországnak végre sikerült új fejezetet írnia: a gazdaság növekedésnek indult, növekedésnek indultak a beruházások, és megindult a munkahelyteremtés. Az ország a tavalyi év végén a pénzpiacokra való visszatérésre készült és a mentőprogram lezárására.

„Sajnos a jelenlegi görög kormány nem volt képes a meghosszabbított programot arra kihasználni, hogy egy hiteles stratégiát fogadjon el, kijöjjön a válságból, visszanyerje a pénzügyi stabilitást és visszatérjen a gazdasági növekedéshez” – mutatott rá Valdis Dombrovskis.

A Bizottság alelnöke hangsúlyozta, hogy az eurózóna stabilitása nem került veszélybe, és a hatóságok minden szükséges eszközt igénybe vesznek a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében.

„A népszavazás eredménye súlyos problémákat fog okozni Görögországban. Számításba kell venni, hogy a görög emberek élethelyzete sokat romolhat. Európának – adott esetben – késznek kell lennie, hogy humanitárius segítséget nyújtson Görögországnak – jelentette ki hétfőn Manfred Weber, az Európai Néppárt parlamenti pártcsoportjának frakcióvezetője. A bajor keresztényszocialista politikus szerint a görög miniszterelnök kötelessége, hogy megoldási javaslatokkal álljon elő a saját maga által előidézett drámai helyzet megoldására. Neki kell reform- és pénzügyi javaslatokat tennie, hogy meggyõzze az eurózóna tagállamait.

„Aggasztónak tartom, hogy főleg radikális, szélsőbaloldali és szélsőjobboldali pártok ünneplik a népszavazás eredményét. Minden erőnkkel küzdenünk kell a nacionalista retorika és nemzeti egoizmus ellen. Európa egy szolidáris közösség, nem pedig egoisták klubja” – szögezte le Manfred Weber.