Menekültügyi konferencát rendezne Magyarország

A novemberre kilátásba helyezett máltai migrációs konferenciához hasonlóan – amelyen a Földközi-tengeren át érkező menekültek helyzetét vitatják majd meg – tartsanak nemzetközi tanácskozást a nyugat-balkáni „útvonalról” is, és az uniós intézmények ezt is karolják fel, mint a leendő vallettai találkozót – szorgalmazta kedden a magyar EU-ügyi államtitkár.

Takács Szabolcs az európai ügyekért felelős miniszterek keddi luxembourgi tanácsülésén tett felszólalásában terjesztette elő javaslatát, és mint utóbb brüsszeli magyar újságíróknak nyilatkozva fogalmazott, „senki sem ellenezte” kezdeményezését.

A magyar államtitkár szerint a keddi luxembourgi tanácskozáson a legtöbb időt a migrációs kérdésnek szentelték, nem kis részt azzal összefüggésben, hogy az ülés volt hivatott véglegesíteni a csütörtök-pénteki EU-csúcs elé kerülő nyilatkozattervezetet. Takács úgy jellemezte a vitát, hogy abból jól látható volt a tagországok közötti jelentős véleménykülönbség, amiből ugyanakkor úgymond kiolvasható volt a menekültek befogadásának kötelező jellegével szembeni növekvő mértékű ellenállás is.

A BruxInfo kérdésére ennek kapcsán elismerte, hogy valószínűleg ennek is tudható be, hogy a zárónyilatkozat tervezetéből – a kiszivárgott verziók szerint – időközben eltűnt a „kötelező” előírás, igaz, az „önkéntes jelleg” leszögezéséről sincs szó. Takács szerint a csúcs mindezek kapcsán várható vitáiban az egyik tét az lesz, hogy eldőljön: utaljanak-e, és ha igen, milyen formában az önkéntességre.

A magyar politikus jelentős adottságként utalt ugyanakkor a „visegrádi országok” közötti egyetértés kitartására. A közös álláspont lényege, hogy egyfelől – itt is – elvetik a kötelező jelleget, másfelől a migrációs kérdés kezeléséhez „átfogó földrajzi megközelítést” tartják kívánatosnak. (Takács szerint az uniós dokumentumok többsége ma még ehhez képest összpontosít továbbra is a földközi-tengeri problémára.).

Az államtitkár úgy vélte viszont, hogy „egyre több ország elismeri azokat a számokat”, amelyek arra utalnak, hogy a Magyarországra nehezedő migrációs nyomás pillanatnyilag talán a legjelentősebb az Európai Unióban. „Magyarország nem frontország, de a migrációs nyomásnak leginkább kitett tagállam” – szögezte le Takács a tanácsülésen mondott beszédében is.

A magyar diplomácia – több más országhoz hasonlóan – mindehhez képest is tartja fontosnak, hogy az elengedhetetlen rövid távú intézkedések mellett az Unió hosszú távra szólóan rendelkezzen programmal és tegyen is lépéseket – mutatott rá sajtónyilatkozatában Takács Szabolcs, aki egyúttal – kérdésre válaszolva – elmondta még, hogy a szerb határon elhatározott magyar kerítés ügye sem az ülésen, sem pedig a miniszterek között „semmilyen formában nem jött elő”.