Törökország választott: nem lesz AKP kormány

Elvesztette a kormányalakításhoz szükséges többséget Erdogan pártja, az Igazság és Fejlődés Párt. Hárompárti koalíciótól és esetleges előrehozott választásoktól hangos Törökország.

Magyar idő szerint vasárnap délután négy órakor zárultak az urnák Törökország-szerte a parlamenti választásokon. Kilencvenkilenc százalékos feldolgozottság mellett a független Cihan News Agency eredményei alapján a jelenleg kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) a szavazatok 40,5, a kemalista-szociáldemokrata Köztársasági Néppárt (CHP) 25,3, a Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) 16,57, a kurdok támogatását élvező Népi Demokrata Párt (HDP) pedig a szavazatok 12,67 százalékát szerezte meg.

A választási rendszerről, az aktuális belpolitikai kérdésekről és a pártokról bővebben szombati elemzésünkben olvashatnak.

Az eredményről röviden

Az eddig kormányzó AKP elvesztette többségét, hiszen a szavazatok alig több mint negyven százalékát tudta megszerezni. 

A kurdbarát HDP átlépte a tíz százalékos küszöböt, így bejutott a parlamentbe.

A nacionalista MHP jelentősen növelte támogatottságát Közép-Anatólia konzervatív lakosságának körében, így a 2011-es eredményekhez képest három százalékponttal jobban végeztek. 

A nagy ellenzéki párt, a CHP nagyjából ugyanazt az eredményt érte el, mint négy éve, Kemal Kılıçdaroğlu így esélyes lehet arra, hogy egy hárompárti koalíciós kormány élére álljon.

Elsőként a HDP színeiben Sırrı Süreyya Önder szólalt meg a nyilvánosság előtt, aki kijelentette, hogy pártja nagyon örül annak, hogy sikerült átugraniuk a tíz százalékos küszöböt és bejutottak a parlamentbe. 

Egy kormánypárti újságíró „áttörésnek” nevezte a választás eredményét, hiszen a százalékok egy koalíciós kormány létrehozását implikálják. Elemzők azonban arról tartanak, hogy amennyiben a pártok nem tudnak megegyezni egy koalíció megalakításában, akkor előrehozott választásokat kell majd tartani.

Murat Yarayalçın, a CHP isztambuli szervezetének vezetője azt nyilatkozta, hogy pártja elképzelhetőnek tart egy koalíciós kormányt, amelyben a CHP, az MHP és a HDP vennének részt. „Ha a többi párt – azok a pártok, amelyek a választások előtt megfogadták, hogy sosem csatlakoznának egy AKP kormányhoz – megtartja, amit ígért, akkor nagyon valószínűnek tartom az CHP kormány megalakulását.”

„Nyert a demokrácia, nyert Törökország. mindenkinek üzenem: éljen soká a demokrácia”, mondta extatikus hangvételben Kemal Kılıçdaroğlu, a CHP elnöke.

A HDP egyik vezetője, Selahattin Demirtaş a párt sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy győztesen kerültek ki egy egyenlőtlen választásból, amely során a kormánypárt minden eszközt és forrást felhasznált ellenük. „Az AKP elvesztette bázisát Dél-Törökországban.” Hozzátette, hogy minden kampányígéretet meg fognak tartani.

Ahmet Davutoğlu miniszterelnök rövid nyilatkozatában kiemelte, hogy „a nép döntése a leghelyesebb döntés.”

A vasárnapi választáson a közel ötvenhatmillió szavazásra jogosult állampolgár mintegy nyolcvanöt százaléka járult az urnákhoz, hogy megválassza az ötszázötven fős parlament tagjait. A közel hárommillió külföldön regisztrált szavazónak mindössze harminchat százaléka, valamivel több mint egymillió ember adta le voksát ötvennégy országban. 

A választás napján az állam háromszázezer rendőrt és valamivel több mint százezer csendőrt vezényelt az utcákra és a szavazókörletek környékére a rend fenntartásának érdekében. Selahattin Öztürk belügyminiszter egy televíziós interjú során úgy nyilatkozott, hogy június 4-ig ötszázharmincegy választással kapcsolatos bűntényről tettek bejelentést, ezért lényeges a biztonsági erők kivezénylése. Öztürk szerint a keleti és délkeleti régiókban a legtöbb támadás a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártját (AKP) érte.

Pénteken a kurd többségű Diyarbakırban két ember meghalt és száznál is többen megsebesültek, amikor a kurdok (és más nem etnikai kisebbségek) érdekei mellett kiálló Népi Demokrata Párt (HDP) felvonulásán kettős robbantás történt. Ahmet Davutoğlu miniszterelnök vasárnap úgy nyilatkozott, hogy a robbantás egyik gyanúsítottját Gaziantep tartományban még szombaton letartóztatták.

A falu, ahol bojkottálták a szavazást…

Az ország nyugati részén lévő Kütahya tartomány Kuşu falujának teljes lakossága bojkottálta a szavazást, 2011 óta immár harmadik alkalommal. A település lakói így tiltakoznak az ellen, hogy Kuşut városról falura minősítették vissza, mivel a lakosságszám kétezer fő alá csökkent.

Feridun Aktay, a város vezetője szerint a csökkenés csak átmeneti volt egy 5,9-es erősségű földrengés miatt, azóta viszont már többen visszaköltöztek a településre. Aktay kiemelte továbbá, hogy a kampány semmiképp sem lázadásként értelmezendő, hiszen egyszerűen arról van szó, hogy szeretnék visszakapni a városi címet. A bojkott pedig jó lehetőség arra, hogy hallassák a hangjukat.

…és a hely, ahol egy ember szavazott

A Batman tartományban fekvő Yolveren faluból mindössze egyetlen ember, a város vezetője adhatta le voksát, hiszen a további tizenhat választásra jogosult polgár már mind Németországba költözött. A hetvenhat éves Mehmet Alcunak ráadásul biztonsági okokra hivatkozva nem is a saját lakóhelyén, hanem egy szomszédos városban kellett az urnához járulnia. A választókörzet vezetője a Hürriyetnek elmondta, hogy az egy darab szavazatot tartalmazó urna az elsők között lett feldolgozva. Kérdés azonban, hogy a szavazat így mennyire marad anonim…