Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
A kritikusok már régóta az európai polgári kezdeményezés gyakorlati működésképtelenségét emlegetik, azonban múlt héten az Európai Parlament is elismerte: az uniós részvételi demokrácia fő eszköze több sebből vérzik. Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke maga vállalt kezességet az állampolgárok jogalkotási folyamatban való részvételéért, ugyanakkor még a lehetséges reformok terén sincs egyezség.
Brüsszel és az európai állampolgárok távolsága évek óta a kritikusok vesszőparipája az európai egységfolyamattal szemben. A vádak természetesen nem alaptalanok, valóban szükség volt a közvetlen legitimáció érdekében szerkezeti változtatásokat eszközölni, melyek kiemelkedő gyakorlati megvalósulása épp az európai polgári kezdeményezés lett.
A civil társadalom uniós aktivizálódását szolgáló jogi eszköz lényege, hogy közösségi szinten előmozdítsa a részvételi demokrácia lehetőségét, tehát a politikai döntések minél szélesebb társadalmi bázis bevonásával szülessenek meg. Ennek értelmében a legfontosabb eljárásrendi szabály, hogy a kezdeményezéshez a tagállamok negyedéből minimum egymillió állampolgár aláírása szükséges. Amennyiben a kellő társadalmi támogatottságot sikerül elérni, illetve adott kérdés az Európai Bizottság hatáskörébe tartozó terület, a polgárok számára lehetőség nyílik bekapcsolódni a közösségi jogalkotási folyamatba.
A gyakorlatban ugyanakkor nem ennyire egyszerű a képlet, hiszen utóbbi kritérium, miszerint adott kérdésnek az Európai Bizottság szakpolitikai hatáskörébe kell tartoznia, jócskán megkérdőjelezi a közvetlen legitimitás megvalósulását. A résztvevők ugyanis nem kapnak közvetlen beleszólást a döntéshozatalba, hanem már kezdetben az Európai Bizottság szűrőjébe ütköznek, mely intézmény kompetenciáiból adódóan egyszerűen el is vetheti a polgári kezdeményezést.
Hasonló érvekkel élt Carsten Berg, Az Európai Polgári Kezdeményezés (EPK) Kampány vezetője, aki az Európai Parlament Alkotmányos Ügyek bizottsága előtt prezentálta észrevételeit. Berg szerint az EPK esetében az implementáció teljes kudarc, sőt, a Bizottság egyenesen a szólás szabadságát korlátozza, hiszen az utóbbi időben annyi polgári kezdeményezést dobott vissza. A számok valóban Berget igazolják, hiszen 2012 és 2014 között a Bizottság 19 esetben utasította el a kezdeményezés nyilvántartásba vételét, míg csak két esetben válaszolta meg a már lezárult EPK javaslatot.
A kérdés komolyságát jól jelzi, hogy a bizottsági meghallgatáson részt vett Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke is. A politikus, aki a minőségi jogalkotásért és az alapvető jogokért felel, egyértelműen teret engedett a polgári kezdeményezést ért kritikáknak. Timmermans elismerte, hogy az EPK intézménye nem működik hibátlanul, ugyanakkor fontos lépcső a demokratikus deficit elleni küzdelemben, így az Európai Unió nem hagyhatja veszni. A mielőbbi lépések érdekében a politikus ígéretet tett arra, hogy április elsejéig bizottsági jelentés készül a lehetséges reformokról, melyet a Tanács és az Európai Parlament majd felülvizsgál. Már most egyértelmű, hogy a reformok előkészítése hosszú időt vesz majd igénybe, hiszen a következő EPK konferencia csak április végén kerül megrendezésre, így már az érdemi vita megkezdésére is egy hónapot kell várni.
Tamara Judi
