A zuhanó olajár – okok és hatások

Szakértők nem tartják valószínűnek, hogy az olajárak hamar visszaállnának a decemberi zuhanás után. Ez azonban a világ olajtermelő országait elkerülhetetlenül megviseli.

2010 és 2014 között a megnövekedett olaj iránti kereslet, és a törékeny közel-keleti helyzet miatt növekedtek az olajárak.

Ez motiválta az olajtársaságokat, hogy olyan helyeken is termeljenek olajat, ahol korábban nem érte meg. A stabilnak tűnő kínálat miatt mind az USA-ban, mind a közel-keleten megnövekedett az aktív olajfúrótornyok száma.

Azonban az olaj iránti kereslet a lassuló kínai, és a – jó esetben csak stagnáló – európai gazdaság miatt fokozatosan visszaesett. Ezt az olajárak decemberben éreztek meg igazán. Egészen addig a líbiai és iraki helyzet, valamint az iráni szankciók képesek voltak az amerikai olaj-túltermelést elfedni.

A helyzet olyannyira kiismerhetetlenné vált, hogy az USA Energiaügyi hivatala sem tudja, hogy 2015-ben hova fog beállni az olaj ára: 32 és 108 dollár közé tennék a hordónkénti árat. Az Energiaügyi Hatóság szerint az olajárak nem fognak visszatérni a 2014 júliusi szintre.

Az Egyesült Államokban az olajárak csökkenése főleg a palaolaj-kitermelőket érintette rosszul. Míg a közel-keleti olajkitermelőknek akkor is megéri a termelés, ha az olaj ára 10 dollár hordónként, a palaolaj esetében 60-80 dollár alatt nem éri meg a fúrótornyok fenntartása. A Guardian szerint december óta hetente körülbelül 100 fúrótornyot zártak be Amerikában. A Bloomberg riportja szerint ez csak januárban 20.193 munkahely elvesztését jelentette.

Az olajpiac stabilizációja az 1960-ban létrehozott OPEC feladata lenne, aminek a Statútuma előírja, hogy elő kell segítenie a kitermelők biztos bevételhez jutását. A szervezetnek hatalmában áll a tagjai számára megszabni a kitermelhető maximum mennyiséget – a novemberi, bécsi találkozójuk során az amerikai cégek bíztak abban, hogy lejjebb viszik a 2011 decemberében megállapított, az OPEC-országok által kitermelhető 30 millió hordó/nap határt, így teremtve mesterséges hiányt, amitől ismét felszöknének az árak.

Azonban az OPEC szaúdi vezetése, és a közel-keleti országok többsége nem támogatta az olajkitermelés visszafogását. Egyrészt a szaúdiakban még élénken él 1980 emléke, amikor hasonló helyzetben valóban visszafogták a kitermelést, ám az árak továbbra is estek. Sokan viszont ennél többet sejtenek a döntés hátterében.

A palaolaj kinyerése úgynevezett fracking által történik. A technológia alapját sziklák repedéseinek hidraulikus szétfeszítése adja, vízzel, homokkal, és különböző kémiai anyagokkal. Ezekből a mesterségesen megnövekedett repedésekből több olaj és gáz jut ki, amit könnyebben ki is lehet nyerni. Az eljárás jelenleg igen drága, és igazán csak az Egyesült Államok területén terjedt el, ami önmagában nem változtat az olajpiac arculatán annyit. Ahogy azonban a szaúdi al-Arabiya újság is írja, amennyiben az eljárás elterjed, és a fejlődő gazdaságok, Kína, India is elkezdik használni azt, az olajpiac jelenlegi képe teljesen megváltozna.

Ez a változás azonban nem áll Szaúd-Arábia érdekében – az ország GDP-jének 93 százalékát olajszármazékok adják. Ahogy a The Economist fogalmazott, a királyság fel van készülve arra, hogy „azt tegye a palaolaj-termelők bevételével, amit a fracking tesz a sziklákkal”.

Szaúd-Arábia, a maga 750 milliárd dollárnyi devizatartalékával bírni fogja a tartósan alacsonyabb olajárakrat. Azonban nem minden ország számára könnyű átvészelni az olajár-zuhanást. Oroszország, ahol az olajbevételek a költségvetés 45 százalékát teszik ki, különösen erősen érintett – a BBC szerint az orosz gazdaság várhatóan 0.7 százalékot fog csökkeni 2015 folyamán, ha az olajárak alacsonyak maradnak. A hazai gyengülő gazdasági helyzet pedig sokak szerint befolyásolja Putyin ukrajnai politikáját is.

Az olajárak csökkenése Venezuelát is a krízis-közelébe sodorta. Az országnak 100 dollár hordónkénti árra van szüksége ahhoz, hogy a adósságait finanszírozni tudja. Jelenleg a hivatalos adatok szerint 65 százalék az infláció, és országszerte hiány van alapvető termékekből. Az országban február 12-én ismét erőszakos utcai zavargások voltak.