36 éve történt az iráni forradalom

1979 februárjában győzött a Khomeini ajatollah vezette iszlám forradalom, amely véget vetett Reza Pahlavi sah uralkodásának, és létrehozta az Iráni Iszlám Köztársaságot. Február 11-e a forradalom győzelmének napja, nemzeti ünnep Iránban, amely alkalomból a Mohammad Reza Morshedzadeh nagykövet rendezett fogadást.

2015. február 11-én ünnepli az Iráni Iszlám Köztársaság az 1979-es forradalom 36. évfordulóját, amely alkalomból a budapesti iráni nagykövetségen szervezett fogadást Mohammad Reza Morshedzadeh nagykövet.

Február 11-e az egyik legfontosabb iráni nemzeti ünnep, amelyen a forradalom győzelmét ünneplik. Nézzük, mi is történt 1979-ben!

Az Iráni Iszlám Köztársaság létrejötte

Iránban 1979-ig Reza Pahlavi sah uralkodott az Egyesült Államok támogatásával. A sah a hetvenes években úgy gondolta, hogy Irán az évszázad végére az egyik legfejlettebb állammá válik. Ennek elérésére indította be a „fehér forradalomra” keresztelt reformprogamját, amely egy, a Nyugatéhoz hasonló modernizációs program volt.

A reformtervek azonban nem tisztelték a helyi szokásokat, tradíciókat, a vallási értékeket, a nyugati mintákra támaszkodtak, valamint rendkívül komoly gazdasági, társadalmi problémákat okoztak. Ennek hatására pedig tömegessé váltak az olykor milliókat megmozgató demonstrációk, amelyekkel szemben a vezetés kezdetben keményen fellépett, később azonban a hadsereg tagjai is átálltak a tüntetők oldalára. Reza Pahlavi sah 1979 januárjában elhagyta Iránt, miközben Rúholláh Múszaví al-Khomeini ajatollah, a forradalom vezetője február elsején megérkezett az országba. 

Még 1979-ben új alkotmányt fogadtak el, amellyel létrejött az Iráni Iszlám Köztársaság, egy rendkívül sajátos politikai berendezkedéssel, amelyben az „iszlám kormányzás” elve párosul a parlamentarizmus és a republikanizmus elveivel. Khomeini ajatollah pedig 1989-es haláláig a Legfőbb Vezető lett, amely a legjelentősebb tisztség az iráni politikai rendszerben.

Az ünnepség

A nagykövet beszédében kiemelte, hogy az 1979-es iszlám forradalom megtanította az iráni népet a méltóságra, a függetlenségre és az elnyomás elleni küzdelemre. Jól jelzi ezt az a tény is, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság az évtizedek óta érvényben lévő szankciók ellenére egyes területeken nagyszerű eredményeket ért el, valamint Irán magyarországi nagykövete külön hangsúlyozta, hogy az ország két héttel ezelőtt sikeresen pályára állította saját tervezésű és gyártású, Fádzsr nevezetű műholdját.

Mohammad Reza Morshedzadeh kitért a jelenlegi iráni külpolitika irányvonalaira is. A Hasszán Rohani vezette kormányt „az ésszerűség, a mértékletesség és a remény” kormányaként jellemezte, amelynek legfőbb célja a nemzetközi együttműködés, a nemzetközi közösséggel való politikai és gazdasági kapcsolatok bővítése.

A nukleáris tárgyalásokkal kapcsolatban a nagykövet kijelentette, hogy azokat nagy remény és derűlátás övezi. Elmondta, hogy a tárgyalások sikeressége a felek jó szándékán, Irán jogainak tiszteletben tartásán és a szankciók eltörlésén múlik. 

A Közel-Keleten egyre inkább pusztító terrorizmust mélységesen elutasította Mohammad Reza Morshedzadeh, és hangsúlyozta, hogy Irán „felelősségteljes hatalomként” komolyan veszi a szélsőségek jelentette fenyegetést, és kétoldalú, illetve regionális kapcsolatokat épít ki a terrorizmus visszaszorítása érdekében.

A Daesh (Iszlám Állam) térnyerését, és létét a térségben a helytelen politikák és a terrorizmus mint eszköz felhasználása következményének tekinti. „Ennek a gonosz jelenségnek a legyőzéséhez egyetemes konszenzusra és együttműködésre van szükség, hogy megállítsuk a vérontást a régióban”, mondta a nagykövet. 

Beszéde végén a nagykövet szót ejtett az iráni-magyar kétoldalú kapcsolatokról is, hangsúlyozva, hogy „kapcsolataink mindig jók és barátiak voltak.”

Elmondta, hogy nem rég Latorcai János, a Parlament alelnökének vezetésével egy magyar küldöttség járt Iránban, amelyhez a kereskedelmi szektor képviselői is csatlakoztak, és amely „megteremtette a kereskedelmi kapcsolatok alapját Magyarország számára Iránban.” Kiemelte, hogy Magyaroszág a közelmúltban alapította meg a Magyar Nemzeti Kereskedőház irodáját Iránban, és a két ország kereskedelmi küldöttségei több esetben is felkeresték egymást.

Említésre került a két ország közti turizmus erősödése, illetve az iráni kultúra és művészet magyarországi terjesztése. Ennek keretében főleg Budapesten iráni filmfesztiválokat rendeztek, az iráni történelmi eposz, a Sahname fordítását tartalmazó könyvet jelentettek meg, valamint kiadták az „Irán, a négy évszak országa” című könyvet is.

Végül pedig a nagykövet külön kiemelte azt a tényt, hogy több mint ezer iráni állampolgár tanul magyar egyetemeken szerte az országban, és egyre inkább bővülnek a kutatok és egyetemi oktatók közti cserekapcsolatok, együttműködés.