Párizsnak és Rómának csipkednie kell magát

Az olajárzuhanásnak, az euró leértékelődésének és a monetáris politika mennyiségi lazításának köszönhetően valamivel derűlátóbbnak ítéli meg az Európai Bizottság friss előrejelzése az európai gazdaság kilátásait, mint tavaly novemberben. A kedvezőtlen befektetési környezet és a magas munkanélküliség azonban korlátokat szab a növekedésnek.

A tavaly novemberi előrejelzésénél derűlátóbb gazdasági prognózist tett közzé csütörtökön az Európai Bizottság az Európai Unió egészéről és az euróövezetről. A testület az EU és az eurózóna tekintetében is egyaránt 0,2 százalékponttal emelte a 2015-ös évre vonatkozó növekedési várakozásait, ami a téli gazdasági előrejelzésben az EU esetében 1,7, az egységes valutaövezetben pedig 1,3 százalékos GDP-növekedést valószínűsít. 2016-ra az EU-ban 2 százalékról 2,1 százalékra, az eurózónában pedig 1,7 százalékról 1,9 százalékra vitte fel Brüsszel a becsült növekedést.

Miként Pierre Moscovici – a jelentést a sajtónak bemutató gazdasági, pénzügyi és adóügyi biztos – hangsúlyozta, a derűlátóbb kilátásokat több tényező is indokolja. Ezek közül kiemelkedik az olajárzuhanás (2014 júniusa óta 115 dollárról kb. a felére csökkent az olaj hordónkénti ára), az euró leértékelődése, az EKB monetáris politikai lazítása (a mennyiségi lazítás az államkötvény vásárlások bejelentésével) és a Juncker-tervnek is nevezett 315 milliárd eurós befektetési csomag. Ez a koktél így együtt reményt sugall a gazdaság kibontakozására, ami azonban továbbra is eléggé lagymatag marad. Ennek pedig az a fő oka, hogy a növekedésnek korlátokat szab a továbbra is nyomott befektetési környezet és a csak nagyon lassan csökkenő munkanélküliség.

Mondhatni, tipikusan a tyúk és a tojás dilemmája, mivel Brüsszel érvelése szerint a gazdaság lassú elrugaszkodása a fő oka annak, hogy nagyon lassan csökken a munkanélküliek serege az EU-ban. A mostani várakozások szerint az EU átlagában idén 9,8 százalékra, az eurózónában pedig 11,2 százalékra mehet majd vissza a munkanélküliek aránya.

Moscovici ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a kedvező folyamatok ellenére általánosságban elmondható, hogy a gazdasági előrejelzéseket körüllengő bizonytalanság növekedett az elmúlt időszakban. Miközben új pozitív kockázatok jelentek meg, addig a mostani előrejelzést potenciálisan rontó tényezők „intenzívebbé váltak”. Ezek közé tartoznak a geopolitikai feszültségek, a pénzügyi piacok visszatérőben lévő sebezhetősége, ami a meghatározó globális gazdaságok eltérő monetáris politikáival hozhatók összhangba, valamint a szerkezeti reformok felemás végrehajtása a tagállamokban. De, a Bizottság a hosszan elhúzódó nagyon alacsony, vagy egyenesen negatív infláció veszélyeire is felhívja a figyelmet.

Brüsszel 2015 első felében is az alacsony inflációs trend folytatására számít, ami elsősorban az alacsony nyersanyagárakkal hozható összefüggésbe. Az év második felében és 2016-ban viszont a gazdasági növekedés felgyorsulásával és a bérek növekedésével összhangban az infláció is növekedésnek indulhat. A Bizottság az EU-ban idén 0,2 százalékra, jövőre pedig már 1,4 százalékra becsüli az infláció mértékét. A 19 tagú valutaövezetben viszont még idén is negatív (-0,1 százalékos) inflációval számolnak, mielőtt 2016-ra 1,3 százalékos lehet az árdrágulás.

Újdonságként hathat, hogy 2007 óta először a Bizottság mind a 28 uniós tagállamban pozitív növekedést jelez előre, jóllehet nagy a szóródás az egyes országok között. Az egyik véglet Írország 3,5 százalékos növekedési prognózissal, a másik pedig Horvátország 0,2 százalékos GDP-bővüléssel. Az élmezőnybe tartozhat még Lengyelország (3,2%), Nagy-Britannia és Spanyolország is. Magyarország, amely 2014-ben Írország után, Lengyelországgal és Máltával együtt a legjobb négyben volt, jövőre már szerényebb növekedési teljesítményt (2,4%) könyvelhet el, legalábbis az Európai Bizottság a mostani helyzetből kiindulva így látja.

A nagy gazdaságok közül a német 2015-ben 1,5 százalékra, a francia 1 százalékra, míg az olasz 0,6 százalékra „gyorsulhat” fel. De, Görögországnak is 2015-ben 2,5 százalékos, jövőre pedig már 3,6 százalékos GDP-növekedést prognosztizál a Bizottság.

Pierre Moscovici hangsúlyozta, hogy az EU egészében a fiskális alapállás semleges, vagyis a költségvetési politikát a megszorítás és a lazítás közötti egyensúly jellemzi. Az államháztartási hiány is folyamatosan csökken: 2015-ben 2,6 százalék lehet a tavalyi 3 százalék után az EU átlagában és 2,2 százalék 2016-ban. Az euróövezetben ugyanez a mutató idén 2,2 százalékra, illetve jövőre 1,9 százalékra mehet le.

Az EU egészét tekintve az államadósság szintje 88,4 százalékkal tavaly tetőzött és idén már várhatóan hanyatlásnak indul. Az egységes valutaövezetben viszont még csak idén tetőzik az államadósság a GDP 94,4 százalékán.

Pierre Moscovici emlékeztetett rá, hogy a most aktualizált előrejelzések fontos adalékul szolgálnak majd a Bizottságnak akkor, amikor számon kéri jónéhány tagállamtól a költségvetési kötelezettségvállalásait. Ez mindenekelőtt Belgiumot, Franciaországot és Olaszországot érinti, amelyek decemberben kaptak két hónapot a szükséges intézkedések meghozatalára annak érdekében, hogy elkerüljék az esetleges retorziókat. Moscovici bejelentette, hogy a Bizottság február 27-én alakítja ki és teszi közzé álláspontját. A francia nemzetiségű biztos ugyanakkor jelezte, hogy Párizsnak még további erőfeszítéseket kell tennie, praktikusan új intézkedéseket elfogadnia, ahhoz, hogy teljesítse a 0,5 százalékos strukturális egyenlegjavítási célt. A francia kormány eddig bejelentett intézkedései ehhez nem elégségesek, mert csak 0,3 százalékot nyomnak, azaz további 0,2 százalékos erőfeszítés szükséges.

Moscovici kérdésre válaszolva azt is megjegyezte, hogy az olasz kormánytól is várják a szerkezeti reformokról szóló program benyújtását. Ismeretes, hogy a Bizottság néhány hete egy közleményben jelezte, hogy kizárólag egy ilyen, ütemtervet is tartalmazó részletesen program birtokában tekinthet rugalmasabban az olaszok és mások deficitszámaira.

A gazdasági és pénzügyi biztos közölte, a Bizottság konstatálja az Európai Központi Bank bejelentését, miszerint a jelenlegi program február végi lejárta után nem fogadja el fedezetként többé a görög államkötvényeket, amivel általános vélemény szerint nyomás alá helyezte Athént, hogy kérje a program ideiglenes meghosszabbítását. Moscovici arra is emlékeztetett, hogy Frankfurt ugyanakkor továbbra is folyósítja a likviditási forrásokat a görög bankoknak.

A francia biztos újságírók kérdésére óvatosan egyensúlyozott a görög választások eredményének és a görög kötelezettségvállalások teljesítésének kettőssége között. „Meg kell találnunk a kettő között az arany középutat” – szögezte le. Moscovici ugyanakkor elhárított minden olyan kérdést, ami a görög kormány által javasolt megoldásokról szóló bizottsági álláspontot firtatta. Felhívta a figyelmet arra, hogy előbb a görög parlament bizalmi szavazást tart a héten az új athéni kabinetről, majd február 16-án az Eurócsoport pénzügyminisztereinek kell dönteniük nyílván a görög kormányprogram teljes ismeretében a további lépésekről.

Pierre Moscovici azt is leszögezte, hogy továbbra is a nemzetközi hitelezőket képviselő trojka Görögország legitim tárgyaló partnere, és „meg kell találni a módszert a közös munkához”.