Ukrán válság: kivonják a nehézfegyvereket az ütközőzónából

A Délkelet-Ukrajnában harcoló felek kivonják a nehézfegyvereket a frontvonal körüli ütközőzónából, amelynek kijelölését a tavaly Minszkben kötött tűzszüneti egyezmény írja elő – jelentette be a német külügyminiszter szerda éjjel Berlinben az orosz, az ukrán és a francia diplomácia vezetőjével folytatott megbeszélése után.

Frank-Walter Steinmeier a röviddel éjfél előtt véget ért egyeztetés után elmondta: mindenki belátja, hogy ami az ukrajnai válsággócban zajlik, az „nem mehet így tovább”, és nemcsak az öldöklést kell megállítani, hanem „lehetőségeket kell keresni” a térségben élők helyzetének javítására.

Ezért első lépésként kivonják a nehézfegyvereket a minszki megállapodásban meghatározott ütközőzónából – a frontvonal körüli – 30 kilométeres sávból, és összehívják az Európai Biztonsági Együttműködési Szervezet (EBESZ), Ukrajna, Oroszország és az oroszbarát szakadárok képviselőiből álló kontaktcsoportot, hogy tárgyaljon a további teendőkről – mondta Steinmeier. 

Hangsúlyozta: az orosz fél ígéretet tett arra, hogy az új megállapodás betartatásáért latba veti befolyását az oroszbarát szakadárokra.

Áttörés még mindig nincs a válság rendezését célzó folyamatban, de „végre érzékelhető haladásról” lehet beszélni – mondta a német külügyminiszter.

„Amennyiben meg is valósul mindaz, amiben megegyeztünk, egy lépéssel közelebb jutunk az asztanai csúcstalálkozóhoz”  – tette hozzá.

A normandiai négyek néven is emlegetett országcsoport vezetőinek a kazahsztáni fővárosban rendezendő találkozójára Petro Porosenko ukrán elnök tett javaslatot december végén. Az értekezlet előkészítésére a külügyminisztereket kérték fel.

Steinmeier és kollegái, Pavlo Klimkin ukrán, Szergej Lavrov orosz és Laurent Fabius francia külügyminiszter több telefonos egyeztetés után, bő egy hete a német diplomácia vezetőjének kezdeményezésére személyesen találkoztak Berlinben, de nem tudtak megállapodni semmiben.

Az újabb külügyminiszteri találkozót ukrán és orosz javaslatra szervezték meg, a cél már nem is az asztanai csúcs előkészítése volt, hanem a válság további mélyülésének megakadályozása.

Az asztanai csúcsot az első tervek szerint január 15-én tartották volna meg. A német álláspont szerint Angela Merkel kancellár, Petro Porosenko, Vlagyimir Putyin orosz és Francois Hollande francia államfő találkozójának csak akkor van értelme, ha előbb biztosítják a minszki megállapodás maradéktalan végrehajtását.

Obama és Nazarbajev támogatja Ukrajna területi épségét

Barack Obama amerikai és Nurszultan Nazarbajev kazah elnök az ukrán válsággal kapcsolatban egyetértett abban, hogy fontos megvédelmezni a szuverenitás és a területi épség elveit – közölte a Fehér Ház a két vezető szerdán lefolytatott telefonbeszélgetéséről.

A két elnök megerősítette: közös érdekük, hogy sikerüljön békés megoldást találni a kelet-ukrajnai helyzetre.

Obama megismételte, hogy a konfliktus tárgyalásos rendezése érdekében maradéktalanul végre kell hajtani az Oroszország által is aláírt minszki megállapodást. Arra bátorította Kazahsztánt, hogy folytassa aktív szerepvállalását az ukrajnai helyzet békés kimenetele érdekében.

Washington szerint „megszállási terv” az orosz béketerv

Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete szerint az Ukrajnának javasolt orosz béketerv nem más, mint egy „megszállási terv”.

Samantha Power a Biztonsági Tanácsban szerdán kijelentette, hogy „a jelenlegi helyzet veszélyes”, és sürgette Oroszországot, hogy hajtsa végre a szeptemberi (minszki) tűzszüneti egyezményt. Szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt heti terve felmentené Moszkvát az egyezményben vállalt kötelezettségek alól.

Moszkva az egyik kezével békeágat lenget, miközben a másikkal Grad rakétákat és tankokat ad az ukrajnai orosz szakadároknak. A terv törvényesítené azok szeptemberi területi nyereségeit és az orosz fegyverek és hadfelszerelés ukrajnai jelenlétét – mondta.

Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet ezzel szemben azt hangoztatta, hogy hazája tartja magát a minszki megállapodáshoz, és a tárgyalások folytatását sürgette.

Ukrán kollégájának, Petro Porosenkónak tett múlt heti javaslatában Vlagyimir Putyin egyebek mellett azt terjesztette elő, hogy a Kelet-Ukrajnában harcoló oroszbarát szakadárok és az ukrán biztonsági erők tegyék le a fegyvert, és vonják ki a nehézfegyverzetet a térségből. Vasárnapi orosz tájékoztatás szerint az ukrán államfő elutasította a tervet. Kijevben Porosenko szóvivője erre reagálva azt mondta, nem kommentálja az orosz bejelentést és a javaslatot tartalmazó levelet magát.

Kijev és Moszkva egymást vádolja az erőszak szításával. Az ukrán elnök szerdán Davosban azt mondta, kilencezer orosz katona tartózkodik ukrán területen.