Lehet még remény Bosznia uniós feltámasztására

Kétnapos szarajevói látogatásuk során Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter, valamint brit kollégája Phillip Hammond kiemelték, az új boszniai vezetés egyedülálló lehetőség kapujában áll. Németország és Nagy-Britannia még tavaly novemberben állt elő egy egyedi kezdeményezéssel, amely a különböző válságok sorozatát sújtó Boszniát próbálja az európai uniós integráció felé terelni.

A múlt heti egyeztetés során a két külügyminiszter találkozott Bosznia-Hercegovina háromtagú elnökségével, a fő politikai pártok vezetőivel, valamint a szövetségi nemzetgyűléshez is szóltak. 

Steinmeier és Hammond közös kezdeményezése alapján alkották meg azt az új európai uniós stratégiát, amely Bosznia-Hercegovina számára a jövőt jelentheti Európa felé. Fellettébb különleges, hogy két tagállam, Németország és Nagy-Britannia részéről érkezett a kezdeményezés, amely azóta az Unió Bosznia-politikájának sarokkövévé vált. Tavaly novemberben egy közös levél formájában vázolta fel a két külügyminiszter azokat az elvárásokat, amelyeket az októberi boszniai választásokon győztes új vezetőknek teljesíteniük kell. 

Ezek után decemberben a Külügyek Tanácsa azonnal elfogadta a brit-német kezdeményezést, és így vált az az EU hivatalos boszniai stratégiájává. A két nagy tagállam kezdeményezésének fő eleme, hogy írásos biztosítékot vár el az új boszniai vezetéstől bizonyos reformok végrehajtására. Cserébe a tagállamok biztosítják, hogy életbe léptetik a Stabilizációs és Társulási Szerződést. Ezt egy közös nyilatkozat formájában várják el, amennyiben a boszniai parlament elfogadja azt.

Hammond a parlamenthez intézett beszédében sürgette az ország politikai vezetését, hogy használja ki az EU ajánlatát, mivel nem biztos, hogy a jövőben lehetőség adódik hasonlóra. Az EU kész Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozását támogatni, ha a kívánt intézményi, szociális, jogi és gazdasági reformokat végrehajtja a tavaly októberben megválasztott vezetés. 

A brit külügyminiszter továbbá kiemelte: az új kezdeményezés fő eleme a gazdasági reformcsomag teljes végrehajtása, de a kisebbségek megfelelő védelme is komoly előfeltétele az EU-s csatlakozásnak. Ezzel kapcsolatban érdekesség, hogy a híres „Sejdić-Finci” döntés nem fogja feltételét képezni Stabilizációs és Társulási Megállapodás hatályba léptetésének. Erre most biztosítékot nyújthat egy közös parlamenti deklaráció aláírása.

A Megállapodást egyébként Szarajevó már 2008-ban aláírta, de azóta sem lépett hatályba, mert a brüsszeli feltétel eddig mindig is a Sejdić-Finci döntés végrehajtása volt. Az Európai Emberi Jogi Bíróság ítélete 2009-ben kimondta, hogy Boszniának meg kell változtatnia alkotmányát, mivel a jelen rendelkezések szerint kizárólag a három legnagyobb etnikai csoport (bosnyák, horvát, szerb) tagjai tölthetnek be fő kormányzati tisztségeket és más etnikumok képviselői (pl. zsidók, romák, egyiptomiak stb.) nem.

Míg az EU-nak az erősebb központi állam az érdeke, a boszniai szerb entitás mindig is saját függetlenségét tartotta fő stratégiájának. Többek között ezért is nagyon nehéz egy egységes boszniai államot megteremteni és működőképessé tenni. Ennek a felfogásnak köszönhető, hogy a boszniai Szerb Köztársaság régi-új elnöke Milorad Dodik mostanában több tervezetet is elutasított, amelyet a háromtagú bosnyák elnökség nyújtott be, mondván negatívan érinti az entitások meghatározott kompetenciáit. 

Dodik szerint az EU-s nyilatkozatnak tiszteletben kell tartania Bosznia-Hercegovina alkotmányos rendjét és aláhúzta, hogy a kezdeményezés nem járhat más intézményi rendszer kialakításával. Nem véletlen, hogy az EU által követelt írásos biztosíték első tervezetét az év utolsó napján Dodik elutasította. 

Szakértők úgy vélik, az EU vadonatúj reform-kezdeményezéséből hiányoznak az igazi konkrétumok, és ezek nélkül a boszniai politikai vezetés nem fogja végrehajtani a kívánt reformokat.