Latin-Amerika: kisebb szegénység, nagyobb bűnözés

Csökkent a szegények száma, valamint bővült a középosztály a térségben, azonban ezzel egyidejűleg megnőtt a bűnözés, amely jelenleg a régió szinte valamennyi országának legnagyobb problémáját jelenti – írja az El País.

Latin-Amerika 2000-2012. között átlagosan évi 4,2 százalékos gazdasági növekedést produkált. Amíg 2000-ben a régió lakosságának 41,7, addig 2012-ben már csupán 25,3 százaléka – azaz körülbelül 56 millióval kevesebb ember- élt mélyszegénységben. A térségben 81,6 millió fővel bővült a középosztály, ám ezzel egyidejűleg nőtt a szegény réteg és a középosztály között elhelyezkedő sebezhető népesség aránya is, akik valamilyen krízis vagy szerencsétlenség hatására visszasüllyednének a szegénységbe. Számuk 2012-re elérte a 199,7 millió főt, amely a latin-amerikai lakosság több mint harmadát (37,8%) jelenti.

Az Emberi Fejlettségi Index (HDI) alapján is fejlődött a térség, Latin-Amerika 512 millió lakójának születéskor várható élettartama ma átlagosan 74 év, de egyes országokban már meghaladja a 80 évet is. Az elmúlt fél évszázadban ezen a területen jelentős növekedés volt tapasztalható, ugyanis 1950-ben az érték nem haladta meg az 55 évet.

A fejlődéssel egyidejűleg azonban az emberölések száma is nőtt, méghozzá 11 százalékkal. Az ENSZ Fejlesztési Programja szerint Latin-Amerika a világ egyetlen olyan térsége, ahol a 21. század első évtizedében az egy főre jutó gyilkosságok száma növekedett, nem pedig csökkent. Az emberöléseken kívül az elmúlt huszonöt év során a rablások száma is megháromszorozódott, valamint a zsarolás is egyre nagyobb problémát jelent a régióban.  De mi lehet az oka, hogy a biztonság jelenti a legnagyobb kihívást a legtöbb latin-amerikai ország számára, mikor minden más mutató fejlődést, növekedést mutat?

Az egyik legfontosabb ok a családok széthullása, melynek következményeként a fiatalok gyakrabban válnak a térségben működő bűnszervezetek elkötelezett tagjaivá. Az elmúlt harminc év során az egyszülős családok száma megduplázódott a térségben, Argentínában például a háztartások 26 százalékában az anya a családfő.  

A családok felbomlása mellett az alkohol- és drogfogyasztás is jelentősen nőtt a latin-amerikai népesség körében, amely szintén összefügg a bűnözés növekedésével, ugyanis az elkövetők gyakran alkohol vagy kábítószer, esetleg ezek kombinációjának hatása alatt követnek el bűncselekményt (Chilében az esetek 49, Brazíliában 38, Mexikóban pedig 36 százalékában). Természetesen a függőség az illegális csempészetet is fokozza, tovább bomlasztva a társadalmi biztonságot.

Fontos tényező az állami intézmények gyengesége is. Az igazságszolgáltatásba vetett bizalom a latin-amerikai országokban továbbra is alacsony, az elkövetők sok esetben büntetlenül megússzák, illetve a korrupt rendőri erők gyakran együttműködnek a helyi bűnszervezetekkel, ahogy a szeptemberben eltűnt mexikói diákok esetében is láthattuk.

További ok a gyenge oktatási rendszer. Habár nőtt az iskolában töltött évek száma, illetve valamennyi gyermek részesül alapfokú oktatásban, a középiskolát továbbra is a fiatalok több mint fele (51 százaléka) nem fejezi be. A PISA-mérés, – amely nemzetközi szinten vizsgálja a tizenöt évesek matematikai, szövegértési, valamint természettudományos ismereteit – például jól mutatja a latin-amerikai országok oktatási rendszereinek hiányosságait, ugyanis a hatvanhét ország között vizsgált nyolc latin-amerikai állam a lista 53. és utolsó helye között szerepel (Chile az 53., Peru pedig a 67. helyen).

A fenti tényezőket figyelembe véve az alacsonyan képzett, a törvényes gazdaságban alacsony bérért dolgozó, esetleg csonka családban felnőtt fiatalok nagyobb valószínűséggel válnak a magasabb bevételekkel kecsegtető, a latin-amerikai térség biztonságát aláásó drogkartellek vagy bűnszervezetek elkötelezett tagjaivá.