Felvidék: a többség felé

Az MKP és a Híd idén több választáson is megmérethette magát, s az együttműködés helyett inkább az eltávolodást választották. Érdemes elgondolkodni ennek okain. Az Új Szó Online írását idézzük.

Az államfőválasztáskor a Híd kezdett rosszabbul, amikor beszorult a jobboldali pártok jellegtelen jelöltje, Pavol Hrušovský mögé, így az első fordulót vereségként kellett megélnie. Ám a választás másnapján Bugár Béla az elsők között biztosította támogatásáról Andrej Kiskát: ebből is látni lehetett, mennyire kellemetlen volt a Híd számára a Hrušovský-ügy. Az MKP ötlete, Bárdos Gyula indítása, leginkább a párt szavazótáborának önbecsülését növelte. Mindenki számára világos volt, hogy itt egyetlen pillanatig sem a jelölt személyéről szólt a történet, hanem arról, hogy a magyar közösség egy része hosszú idő után saját jelöltet állít a porondra. Bár semmilyen, még alkupozíciót biztosító esélye sem volt, ám komoly önbecsülést adott az év további részére. Az MKP ezt a remek húzást ott rontotta el, amikor az első forduló után elhitette saját magával, hogy bármiről tárgyalhat Andrej Kiskával, ám a leendő államfő egyszerűen ignorálta a pártot. Mindezek ellenére a magyar szavazók a második fordulóban az eszükkel szavaztak: Kiskát támogatták.

A többi választás nagyjából döntetlenre sikeredett, ám az MKP mindig egy kicsit jobb volt. Ez a párt mai napig erős helyi és regionális beágyazottságának eredménye, illetve az elnökválasztás során felhalmozódott pozitív tölteté. A Híd előnye, hogy 2009-es megalakulása után egy éven belül a parlamentbe is bejutott, a regionális választások során rendre hátrányként mutatkozik. Ám ne megmaradjunk a puszta számoknál, mert csalókák. Az, hogy a felmérésekben az MKP felküzdötte magát a parlamenti küszöbig, egyben megmutatta a párt határát is. Ezzel a politikával jobb eredményt valószínűleg sosem fog elérni, a szlovák pártok számára sem túl vonzó partner. Az autonómiatervezet, melyet az év végén dobott be, még nem gyűrűzött be a köztudatba, de azt sem lehet pontosan tudni, hogy mi a célja. Szavazatot ezzel a Hídtól nem nagyon lehet elvenni, ám az is kérdéses, hogy ha az MKP bármilyen szinten alkupozícióba kerülhetne a szlovák pártokkal, vajon mennyire ragaszkodna a tervezetéhez. Az MKP ismét parlamentbe jutásra esélyes, de egyben a perifériára szorult.

A Híd fő problémája, hogy a polgári vízió és az együttműködés leginkább Bugár Béla személyében testesül meg. A pártelnök egy év végi felmérés szerint a legnépszerűbb politikus az államfő után, ám a párt támogatottsága jócskán elmarad ettől. A kérdés az, hogy ha szavazók népszerű politikusnak tartják Bugárt, mi tartja vissza őket attól, hogy pártja mögé is beálljanak. Több mint valószínű, hogy a Híd etnikai jellege. Ami a magyar szavazóknak a mai napig kulcskérdés, sok szlovák szavazó számára blokk. Ha megvalósulna az alapítók némileg módosított álma, a Hídból még lehetne egy erős polgári párt, amely egyik legfontosabb, de nem egyetlen pillére a kisebbségek védelme. Ám ehhez nem az MKP-val kellene végtelen és néha teljesen értelmetlen csatákat vívni, hanem megtalálni az utat a szlovák jobboldali szavazók komolyabb csoportja felé. Az irány megvan, a kérdés csak az, hogy mennyi magyar szavazó tart ki eközben a párt mellett. Ha a szlovákiai magyar szavazók legalább negyven százaléka megmarad Bugár mellett, a Híd jövőre – megfelelő szlovák politikusokkal erősítve –, történetében először akár tíz százalék fölé is kerülhet. Ám ezek a plusz szavazók csak a szlovákok közül kerülhetnek ki, az MKP-tól visszaszerezni már nem lehet senkit. Érdekes változásnak lehetnénk tanúi, a szlovák politikai közeg folyamatosan mozgásban van, bőven van honnan szavazatot „rabolni”. Ám ha a Híd nem tudja beteljesíteni ezt a célt, visszacsúszik az MKP-val folytatandó béka–egér harcba. Ellenfelét annak magyarországi háttértámogatói miatt sem tudja teljesen legyőzni, így a távoli jövőben más nem valószínű, mint a kiegyezés valamilyen formája. Ez a polgári-együttműködős modell ellentmond mindenféle klasszikus kisebbségi politikai elméletnek, ám az elmúlt évek során annyi klasszikus elmélet dőlt meg, miért kellene pont ehhez olyan erősen ragaszkodni.