USA-Kuba: Mi áll a békülés hátterében?

Szerdán Barack Obama és Raúl Castro bejelentették, hogy több mint fél évszázad után lezárul az Egyesült Államok és Kuba közötti hidegháborús konfliktus. De miért pont most született meg a két ország kapcsolatainak normalizálásáról szóló történelmi döntés?

Politikai okok

Barack Obama elnökségének utolsó két évéhez érkezett. Olyan horderejű döntések, mint például a körülbelül ötmillió illegális bevándorló státusának legalizálását lehetővé tevő elnöki rendeletek vagy a kubai békülés, lehetetlenek lettek volna mind a novemberi szenátusi, mind pedig a 2016. évi elnöki választásokat megelőző kampányidőszak alatt. Az idő tehát most volt a legalkalmasabb a két ország közötti kapcsolatok normalizálására.

Fontos az is, hogy a szenátusi választások eredményei alapján a republikánusok egyre inkább előretörnek, így elképzelhető, hogy a két év múlva esedékes választásokon az ő pártjukból kerül ki a következő elnök. A republikánusok azonban ellenzik a Kubával való békülést, így a több mint fél évszázados konfliktus lezárása egy republikánus elnöksége alatt aligha valósulhatott volna meg.

Ezen kívül Obama elnöksége alatt paradigmaváltást sürgetett a Latin-Amerikával való kapcsolatokban, fontos célként tűzte ki az amerikai kontinens országai közötti együttműködések megerősítését, azonban ez nem valósulhatott meg teljes mértékben úgy, hogy Kubát minden regionális fórumról és csúcstalálkozóról száműzték. Obama elnöknek komoly fejtörést okozott, hogy részt vegyen-e a 2015 árpilisában Panamában megrendezésre kerülő Összamerikai Csúcson úgy, hogy a latin-amerikai országok Kubát is meginvitálták. Elemzők szerint a tény, hogy Raúl Castro annak tudatában is elfogadta a meghívást, hogy esetlegesen az USA-val együtt kell részt vennie a találkozón, felgyorsította az Egyesült Államok és Kuba közötti kapcsolatok normalizálódását.

Gazdasági megfontolások

Az amerikai mezőgazdasági termelők már régóta nyomást gyakoroltak Washingtonra, hogy enyhítse a Kubával szembeni embargót, ugyanis az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarájának számításai szerint az USA legkevesebb 1200 millió dollárt veszít a ki nem aknázott üzleti lehetőségekkel. A mezőgazdaságon kívül a sziget komoly turisztikai potenciállal rendelkezik, amelyből számos amerikai cég is profitálhatna.

A venéz gazdaság meggyengülése

A Kuba és az Egyesült Államok közötti közeledésben fontos szerepet játszott a venéz gazdaság meggyengülése is. Az elmúlt tizenöt év során ugyanis Venezuela nemcsak politikai szövetségese volt a szigetországnak, hanem legfőbb anyagi támogatója is. Az olajárcsökkenés következtében azonban a venéz gazdaság jelentősen meggyengült, így kevésbé képes pénzügyi segítséget bocsátani Kuba rendelkezésére. A megcsappant támogatások hatására Raúl Castronak fontolóra kellett vennie az USA-val való békülést, amely végül be is következett. A kapcsolatok normalizálódása után Obama elnök olyan intézkedéseket jelentett be, amelyek a kubai hazautalások fejenkénti összegét ötszázról kétezer dollárra emelik, jelentős segítséget nyújtva ezzel a kubai gazdaságnak.

A közvélemény

A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az amerikaiak többsége, valamint a kubai-amerikaiak egy jelentős része támogatja a két ország közötti békülést, akár gazdasági megfontolásból, akár az otthon maradt családtagokkal való kapcsolattartás megkönnyítésének céljából. Sokan azért értenek egyet az enyhüléssel, mert úgy gondolják, a két ország közötti kapcsolatok helyreállítása gazdasági és politikai változásokat eredményezhet a szigetországban, ugyanis az Egyesült Államok 1961 óta érvényben lévő szankciói csak megerősítették a Castro-rezsimet.