Gorbacsov és Jelcin után Putyinon a sor

Nem sikerült megakadályozni a rubel összeomlását, az orosz nemzeti valuta ilyen mértékű zuhanása pedig az 1998-as pénzügyi válságot idézi. Oroszország gazdaságát erősen szorongatják a Nyugat által foganatosított szankciók, illetve a folyamatosan csökkenő olajár sem Putyin malmára hajtja a vizet. A gyengülő gazdaságnak a következő évben nagy valószínűség szerint mély recesszióval kell szembenéznie, ami Oroszországban általában a politikai vezetés lemondását vagy leváltását szokta eredményezni.

Oroszországnak nem sikerült megállítania a rubel összeomlását kedden, ezért Putyin elnöknek szembe kell néznie a rubel válságának következményeivel, ami jelentősen gyengítheti hatalmát – írta a Reuters hírügynökség december 17-én, szerdán.

A kamatláb egyik napról a másikra történő – hat és fél százalékponttal – tizenhét százalékos értékre való emelése nem tudta megakadályozni azt, hogy az orosz nemzeti valuta mélypontra jusson.

Kedden a rubel tizenegy százalékot veszített az értékéből a dollárral szemben. Ez a legmeredekebb napi árfolyamzuhanás az 1998-as orosz pénzügyi válság óta. A rubel értéke a hét eleje óta húsz százalékot, míg ebben az évben összesen több mint ötven százalékot zuhant.

A rubel mélyrepülése miatt Putyin a nyugati spekulánsokat hibáztatta, az elnöki szóvivő azonban kedden azt nyilatkozta, hogy a „piaci zavart” a nemzetközi szinten uralkodó spekulatív közhangulat okozza.

Talán nem alaptalan a putyini paranoia, hiszen amint Oroszország szemben találta magát a leforrázó válsággal, John Kerry amerikai külügyminiszter Londonban az újságíróknak a következőt nyilatkozta: „a szankciók könnyen feloldhatóak akár hetek, sőt néhány nap alatt is, attól függően, hogy Putyin elnök milyen döntéseket hoz meg.”

Épp csak finoman összefüggésbe hozva a pénzügyi krízishelyzetet az ukrán válsággal. Továbbá Barack Obama elnök eredetileg a héten írta volna alá azokat az intézkedéseket, melyek egyrészről további szankciókat foganatosítanának Moszkvával szemben, másrészről engedélyt adna az amerikai kormánynak arra, hogy fegyvereket szállíthasson Kijev számára – tudatta a Fehér Ház szóvivője.

A valutaválság egyaránt érinti az orosz gazdaságot, az orosz vállalatokat, valamint a jegybankot. Az országnak mély recesszióval kell szembenéznie, már várhatóan a következő évben. A magas kamatlábak a növekedés útjába állnak, a vállalatoknak több bizonytalansággal kell szembenézniük, illetve nehezebb lesz a támogatásokhoz hozzájutni – már amennyiben lesznek egyáltalán.

Ezek következtében Putyin elveszítheti hatalmának két fő pillérét, amelyek a pénzügyi stabilitás és a jólét, ezáltal pedig az elnöknek várhatóan „kétfrontos háborút” kell vívnia: vélhetően szembe kell néznie egy belpolitikai válsággal, illetve továbbra is tartania kell magát a Nyugattal szemben.

Putyin nyilván tisztában van azzal, hogy mit jelent Oroszország számára egy pénzügyi, gazdasági válság – és nyilván a Nyugat is. Gorbacsov hatalma a gazdaság összeomlásával a múlté lett, míg Boris Jelcin nem sokkal ’98-as válság után lemondásra kényszerült. Az idő tehát szűkös és cselekedni kell mielőbb.

Érdemes az eseményeket más kontextusban is megvizsgálni, hiszen még egy hónapja sincs, hogy az orosz pénzügyminiszter, Anton Sziluanov azt nyilatkozta, az orosz gazdaság a szankciók miatt dollármilliárdos veszteséget könyvelhet el, ami azonban ennél is kritikusabb helyzetet teremt, az olaj árának folyamatos csökkenése. Ez százmilliárd dolláros mínuszt jelent Oroszország számára. Ezt a két tényezőt lényegében „megkoronázza” a rubel bedőlése.

Putyin elnök a Nyugatot látja az összetett krízis hétterében.

A folyamatos olajárcsökkenés – ami valójában egyik nagy olajkitermelő ország számára sem kedvező -, illetve a rubel árfolyamának zuhanása esetlegesen Oroszországot akarja rákényszeríteni, hogy az a kívánt módon cselekedjen a nemzetközi közösségben. Miután a Nyugat – USA ráébredt, hogy a gazdasági szankciók nem fejtik ki elég gyorsan a hatásukat, más, hatékonyabb eszközökkel helyeznek nyomást Moszkvára. Lehet, hogy ez által sikerült lezárni az ukrán válságot…?

Vagy a sarokba szorított állat – medve – még agresszívabb lesz, és nagyot fog harapni?

Fügedi Zita

Friss hírek

Volvo XC60 Recharge

Erős negyedévet zárt a Volvo

A kínai Geely többségi tulajdonában lévő Volvo Cars rekordszámú, 182.687 járművet értékesített az idei első három hónapban, 12 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A tisztán elektromos autók aránya 21 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 18 százalékról.

Read More »