Magántőkével rúgnák be a gazdaság motorját

A hasonló nevű amerikai mintájára „európai beruházási és gazdaságélénkítési programot” javasolnak az európai liberálisok és demokraták. A Guy Verhofstadt által bemutatott terv 700 milliárd eurót pumpálna néhány év alatt az európai gazdaságba egy, az EIB által kezelt befektetési alap, ennek felállásáig egy európai szintű adócsökkentés, továbbá az áru és szolgáltatási piacok gyorsított ütemű megnyitása révén.

Egy héttel Jean-Claude Juncker 300 milliárd eurós beruházási tervének közzététele előtt az európai liberálisok és demokraták saját javaslattal rukkoltak elő az általuk 700 milliárd eurós nagyságrendűre becsült európai beruházási igény kielégítésére.

Az Európai Beruházási Bankot a középpontba állító terv – amit a liberálisok parlamenti frakcióvezetője, Guy Verhofstadt ismertetett a brüsszeli sajtó képviselőivel – a 2009-ben meghirdetett amerikai gazdaságélénkítési törvényre hajaz, ami több mint 800 milliárd eurónyi beruházást mobilizált az infrastruktúrákba, az oktatásba, az egészségügybe, az energia szektorba és a családoknak és a kkv-nak hozzáférhetővé tett adókedvezmények formájában.

A nagyszabású amerikai program érdeme, hogy miközben az EU-ban 2008 és 2013 között 14 százalékkal estek vissza a beruházások, addig az USA-ban mindössze 1,4 százalékos volt a visszaesés. Ugyanezen idő alatt az amerikai GDP 5,9 százalékkal növekedett, szemben az EU GDP-jének 1,1 százalékos zsugorodásával.

A Verhofstadt által bejelentett európai beruházási és gazdaságélénkítési program újabb állami eladósodás helyett annak a 600 milliárd euróra becsült magánmegtakarításnak a mobilizálását célozza, ami különböző okok miatt jelenleg nem kerül be a gazdaság vérkeringésébe.

A terv három részből áll. Legfontosabb eleme egy olyan európai beruházási alap létrehozása, ami kötvények kibocsátásával tenne szert a nagy volumenű páneurópai illetve tagállami projektek finanszírozásához szükséges tőkére. Mivel ez eltart egy darabig, addig is, az elképzelés szerint 2015-ben egy uniós szintű adócsökkentéssel növelnék a lakosság és a kkv-k vásárlóerejét úgy, hogy az Európai Beruházási Bank kötvények kibocsátásával átvenné a tagállamoktól a növekedést szolgáló kiadásokat. Mindez pedig kiegészülne egy nagy piacnyitási programmal, az áruk, a tőke és a szolgáltatások terén.

A belga liberális politikus felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg 700 milliárd euró befektetés hiányzik az európai gazdaságból, de ez évente 180 milliárd euróval nő.

A liberális gazdaságélénkítési terv „Jolly jokere” az EU Beruházási Alap lenne, aminek kötvények kibocsátásával kellene 700 milliárd eurónyi magánpénzt mozgósítania, amit aztán európai léptékű energetikai, digitális, közlekedési, egészségügyi és szociális projektekbe fektetnének be, ezzel élénkítve az európai gazdaságot.

A befektetési alap kezelését az ezen a téren gazdag tapasztalatokkal rendelkező Európai Beruházási Bankra (EIB) bíznák. Az alap pénzügyi műveletek, mint a magántőke, a támogatások vagy a kölcsönök megsokszorozásával, vagy akár a projektek közvetlen finanszírozása révén vállalhat szerepet a gazdaságélénkítésben.

Az ötletgazdák két módszerrel vonzanák be a magánbefektetőket. Egyfelől a beruházásokból származó tőkemegtérülésnek (haszonnak) a tagállamok adómentességet adnának, ami arra ösztönözheti a háztartásokat, hogy megtakarításaik egy részét befektessék az alapba, különösen a jelenlegi alacsony kamatok mellett.

A másik mézesmadzag az lenne, hogy a beruházás költségeinek 20 százalékáig a tagállamok (8%), az EIB (4%) és az EFSM (lényegében az uniós büdzsé – 4%) garanciát vállalnának. A későbbi veszteségek esetén tehát a veszteségek első 20 százalékát ezeknek az intézményi befektetőknek kellene lenyelni, és a maradék 80 százalék lenne a védettebb szenior adósság, ami tehát a magánszektor kockázatvállalása.

A projektek finanszírozásának a strukturális reformok tagállamok által történő végrehajtása lenne az előfeltétele. Verhofstadt szerint az elképzelés előnye, hogy nem változtatna semmit a stabilitási és növekedési paktum előírásain, mert nem érintené a tagországok államadósságát; nem nyúlna hozzá a kormányok által működtetett Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) forrásaihoz és az Európai Központi Bank mandátumát is változatlanul hagyná.

A terv végrehajtásához azonban idő kell, ám a gazdaság fellendülése nem várhat tovább, ezért áthidaló megoldásként egy évre, 2015-ben a tagállamok adócsökkentéssel kedveskednének a háztartásoknak és a kis- és közepes méretű vállalkozásoknak, amit lényegében az EIB által kibocsátandó kötvényekből befolyt pénzből finanszíroznának. A bank egy év alatt 200 milliárd euró értékben bocsátana ki kötvényeket, és felajánlaná a tagállamoknak, hogy a hasonló összegű adócsökkentés fejében átvenné tőlük a növekedésbarát infrastrukturális projektek finanszírozását. Egy ilyen volumenű adócsökkentés a liberálisok szerint a növekedés beindításához elegendő fiskális expanzióval érne fel. A programban önkéntes lenne a részvétel és tiszteletben tartanák az egyes országok alkotmányos rendelkezéseit. Itt is előfeltétel lenne a szerkezeti reformok végrehajtása.

A terv harmadik pillére a bürokratikus terhek 2017-ig 10 százalékkal történő csökkentése, továbbá az uniós tőkepiacok integrálása, az áruk és a szolgáltatások belső piacának kiteljesítése, az uniós energiapiac kiépítése és a digitális belső piac gyorsított ütemű létrehozása.

Guy Verhofstadt egy kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a tervben említett kötvényeknek semmi közük nincs az eurókötvényekhez, amelyek az eurózónán belül az államadósság megosztásáról szólnak.