Legális-e Erdogan palotája?

Heves viták zajlanak Törökországban a nemrég átadott új elnöki palota kapcsán. Az Ak Saray, vagyis Fehér Palota eredetileg miniszterelnöki rezidenciának épült, ám miután Recep Tayyip Erdogan megnyerte az elnökválasztásokat, elnöki palotának nevezte ki. De alapvetően nem ez a lépés a viták kiváltó oka.

Az elnökválasztáson aratott győzelem után Recep Tayyip Erdogan, Törökország elnöke úgy döntött, inkább magának szeretné az épülő ankarai Ak Saray-t, vagyis Fehér Palotát, így azt miniszterelnökiről gyorsan elnöki palotává minősítette át.

Az Ottomán és Szeldzsuk építészeti elemekkel díszített monumentális épületegyüttes háromszázezer négyzetméteres alapterületével meghaladja a washingtoni Fehér Ház vagy a Buckingham Palota méreteit. Sokan megkérdőjelezik e méretek szükségességét, hiszen az eredeti tervek szerint az épületet fele ekkorára tervezték.

Természetesen a palota bővülése az építési költségek növekedését is jelentette. A végső összeg megközelítőleg 1,37 milliárd török lírára, azaz 615 millió dollárra rúg, így a költségek is az eredeti tervek duplájára sikeredtek. Az eredménnyel valószínűleg Erdogan elégedett lehet, hiszen korábban a miniszterelnöki rezidencia méreteinek elégtelenségére panaszkodott: „egy miniszterelnöki épületnek felejthetetlennek kell lennie”, mondta.

A legfőbb probléma, hogy az épület Ankara egyik legszebb zöldterületére épült. Az építkezés során a bíróság elrendelte a munkálatok leállítását a terület védett státuszára hivatkozva, ennek ellenére az építkezés nem állt le.

Számos törökországi szervezet nyújtott be panaszt az alkotmánybírósághoz, mondván, az épület illegális. A kormány e szervezetek kérését megtagadva nem hozta nyilvánosságra a kérdéses építési engedélyeket, arra hivatkozva, hogy az súlyos biztonsági kockázatot jelentene. Az említett dokumentumokat ezzel gyakorlatilag az államtitok kategóriájába sorolták.

Ferenc pápa látogatása

Legális-e a palota vagy sem, az épület immár betölti funkcióját. Az első külföldi látogató a hónap végén nem lesz más, mint Ferenc pápa. Kell ennél nagyobb felhajtás?

Az egyházfő november végén három napra látogat Törökországba. Az utazás során találkozik Recep Tayyip Erdogan török köztársasági elnökkel, illetve Mehmet Görmezzel, a török muszlim klérus vezető személyiségével. A látogatás célja a kulturális látnivalók megtekintésén túl a keleti-ortodox és a nyugati egyház párbeszédének elősegítése. Emellett fontos kiemelni, hogy Törökország számos iraki keresztény menekültnek ad otthont, így a pápa látogatása különösen aktuális.