Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Új kezdet lehetőségének nevezte Edi Rama albán miniszterelnök azt, hogy hétfőn a szerb fővárosba látogat. Ilyen magas rangú politikus majdnem hét évtizede nem járt hivatalosan Belgrádban.
A látogatást a szerb lapok is történelminek nevezték, hozzátéve: Rama látogatása a bizonyíték arra, hogy a Balkánon enyhülnek az ellentétek, ami az európai integráció szempontjából is pozitív fordulat.
Az albán miniszterelnök látogatását idén már kétszer elhalasztották: először a márciusi szerbiai előre hozott parlamenti választások, majd az októberi botrányos Eb-selejtezőn történtek miatt. Akkor a szerb-albán labdarúgó-mérkőzést félbe kellett szakítani, mert dulakodás tört ki a két csapat játékosai között, miután egy máig ismeretlen személy négyrotoros távirányított helikopterrel Nagy-Albániát ábrázoló zászlót irányított a pálya fölé. A provokációval összefüggésben többek között az albán miniszterelnök testvére, Olsi Rama is gyanúba került.
Aleksandar Vucic szerb kormányfő akkor politikai provokációnak nevezte az esetet, amelynek szerinte három célja volt: a szerb nép megalázása, Szerbia és a Balkán stabilitásának tartós megingatása, valamint a szerbiai napi politikai történéseknek – például Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatásának – a befolyásolása. Edi Rama pedig az erőszak és a rasszizmus bizonyítékaként utalt a történtekre. A találkozót mégsem mondták le végleg, csak néhány héttel elhalasztották.
A két kormányfő hétfőn várhatóan főleg gazdasági kérdésekről tárgyal majd, szándékuk szerint növelnék a két ország közötti árucsere-forgalmat. Emellett minden bizonnyal szó esik majd Szerbia és Koszovó, illetve a Koszovóban élő albánok és szerbek viszonyáról is. Rama ellátogat a Szerbia déli részén található, többségükben albánok lakta Presevó-völgybe, hogy az ott élő mintegy 70 ezer albán helyzetével ismerkedjen.
Az albánok és a szerbek között Koszovó miatt éleződtek ki az ellentétek, az albán többségű tartomány ugyanis 2008-ban kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem ismer el, viszont Albánia volt az első ország, amely a függetlenség kikiáltása után azonnal önálló államként beszélt Koszovóról.
Enver Hodzsa albán miniszterelnök 68 évvel ezelőtti, utolsó belgrádi látogatásakor gazdasági együttműködésről, árucseréről és hitelekről tárgyalt a jugoszláv elnökkel, Titóval. Még abban az évben Tiranában aláírtak egy barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. Hodzsa 1947-ben Moszkvában Sztálinnal találkozott, ezt követően változott meg Albánia és Jugoszlávia kapcsolata.
A jugoszlávellenes hangulat a gazdaság területén volt a legkézzelfoghatóbb, a korábbi szerződéseket ugyan nem függesztették fel teljesen, de nem is törekedtek azok betartására. 1948-ra már jugoszláv-albán válságról írtak a lapok, a megváltozott hangulatért pedig a Szovjetuniót tették felelőssé. Miután Jugoszláviát 1948-ban kizárták a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájából, Belgrád nyíltan ellenséges viszonyt alakított ki a szovjet tömbbel, illetve az azzal szimpatizáló Albániával is. Enver Hodzsa 1985-ös haláláig izolacionista politikát folytatott, nem nyitott a szomszédos Jugoszlávia felé sem, a két ország viszonyát pedig a későbbiekben a Koszovóban kialakult albán-szerb ellentétek terhelték.
MTI
