Barroso még egyszer utoljára beszólt Putyinnak

Az EU 2004-es bővítése nélkül valószínűleg most nem Ukrajnáért, hanem Bulgáriáért vagy a balti államokért aggódhatnánk – jelentette ki tíz éves bizottsági elnökségének utolsó sajtótájékoztatóján José Manuel Barroso, aki legalábbis egy időre visszavonul a politikai karriertől.

Ha nem került volna sor az EU keleti nyitására, akkor most alighanem nem Ukrajna, hanem Bulgária vagy a balti államok miatt aggódnánk – jelentette ki az Európai Bizottság távozó elnöke utolsó brüsszeli sajtószereplése alkalmával.

José Manuel Barroso, aki tíz év után távozik a brüsszeli testület éléről, a legújabb kori európai történelem egyik legnagyobb vívmányának nevezte az Európai Unió bővítését, amely a portugál nemzetiségű politikus tízéves regnálása alatt majdnem megduplázta, 15-ről 28-ra növelte az EU taglétszámát.

A Bizottság távozó elnöke elismerte, hogy korántsem volt minden tökéletes a bővítéssel, de azok a próféciák sem igazolódtak be a gyakorlatban, amelyek szerint az EU képtelen lesz 28 tagállammal működni. Donald Tusk volt lengyel kormányfő kinevezése az Európai Tanács élére pedig szerinte arról tanúskodik, hogy megszűnőben vannak a különbségek a közösség régi és új tagjai között. Úgy vélte, hogy az EU régi tagjai sokkal jobban megnehezítették a döntések elfogadását, mint az újonnan csatlakozott országok.

Barroso – aki tíz évvel ezelőtti megválasztása óta 424-szer elnökölte a biztosi kollégium üléseit – újságírói kérdésre válaszolva leszögezte, hogy „az EU-ban nem akarjuk meghonosítani az oroszországi döntéshozatali rendszert. Attól, hogy Moszkvában egy személy dönt, és egy központosított döntéshozatali rendszer uralkodik, még nem koherensebbek ezek a döntések – mutatott rá, több példát is felhozva a múltból arra, hogy Putyin elnök viszonylag rövid idő alatt mennyire ellentmondásos nyilatkozatokat tett.

Arra a bírálatra, miszerint az EU-nak túl sok időre van szüksége a döntések meghozatalára, a távozó bizottsági elnök azzal replikázott, hogy az új Európai Bizottság megalakításához jóval kevesebb időre volt szükség, mint például a belga kormányéhoz, és az EU-nak kevesebb időre van szüksége a költségvetés elfogadásához, mint az Egyesült Államoknak.

Barroso szerint az általa vezetett Bizottság példátlanul nehéz környezetben volt képes helytállni az elmúlt években. Önkritikusan elismerte ugyanakkor, hogy az EU és a Bizottság lépései nem voltak mindig tökéletesek. „Sajnálattal állapítom meg, hogy nem volt mindig lehetséges gyorsan cselekedni, időre volt szükség a tagok közötti szolidaritás eléréséhez, de az Európai Bizottság mindig is keményen harcolt ezért” – tette hozzá. Emlékeztetett rá, hogy jóformán Brüsszel volt az egyetlen az uniós intézmények közül, amely következetesen Görögország euróövezetben való maradása mellett érvelt, „még akkor is, amikor egyes tagállami politikusok a valutaunió megosztásáról suttogtak”.

A Bizottság elnöke felettébb nyugtalannak mondta magát amiatt, hogy az uniós polgárok elfordultak Európától és a bizalmuk is megcsappant. Éppen ezért szerinte két dolog igényel sürgős cselekvést. Az egyik a szociális válság és a munkanélküliség elleni fellépés, mert a tartós válsághelyzet a szélsőségesek és populisták karjaiba kergeti az embereket. A másik pedig az, hogy növeljék az uniós intézmények legitimitását és elszámoltathatóságát.

José Manuel Barroso azt is megerősítette, hogy legalábbis a látható időhorizonton belül nem kíván a politikai pályán maradni. „Még nem hoztam meg a végleges döntést (arról, hogy mit csinálok ezután), de 30 év politikai karrierrel a hátam mögött úgy érzem, hogy megérdemlem, hogy szünetet tartsak” – mondta a bizottsági elnök, aki egy időre még Brüsszelben marad, hogy eleget tegyen egy-két belgiumi egyetem előadások tartására vonatkozó felkérésének.