Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Szeptember közepén két csádi békefenntartó halt meg, három pedig megsérült egy bombatámadás során. Két héttel később, október 3-án kilenc, Nigerből érkező békefenntartót öltek meg a Menakából Ansongóba vezető úton, mikor azok ellátmányért indultak. Végül október 7-én az ENSZ Maliban vezetett missziójának Kidalban felépített tábora ellen indítottak rakétatámadást – egy szenegáli békefenntartó halt meg. Honnan erednek a fesztültségek Maliban és ki a felelős a gyilkosságokért?
Észak-Mali – a leszakadt testvér
A támadások mögötti konfliktus hosszú múltra tekint vissza. Az ország északi és déli része már földrajzi adottságait tekintve is élesen eltér, ugyanis Észak-Mali a Száhel-övezet részeként a déli területeknél jóval szárazabb, terméketlenebb, lakossága alig van, ennek ellenére az ország területének kétharmadát adja. Ezek a természeti adottságok éppen megfelelnek különböző terrorista szervezetek megjelenésének, akcióinak.
Béke – és ami mögötte van
2013 júniusában a mali kormány és az északi felkelők Ouagadougouban egyeztek meg arról, hogy a kormány létrehozza a Párbeszéd, Igazság és Megbékélés Bizottságát – amely az Igazságügyi Minisztériumtól függetlenül működik majd – s ennek keretein belül listát készít a Maliban elkövetett bűntényekről az ország 1960-ban elnyert függetlenségétől kezdve a jelenig.
Ezután 2014. szeptember 1-jén Algírban zárták le a béketárgyalásokat.
Akkor mégis mi a baj?
A béketárgyalások sajnos nem szolgáltak eszközül a béke valódi megteremtésére. A harcok után 2014 áprilisában megválasztott kormány több gonddal küzd azóta is az északi területekkel való kapcsolat javítása terén.
Az ország fővárosa, s minden központi szervezete a déli részeken központosított, s így Észak-Mali már az infrastruktúrát tekintve is rosszul irányítható. A Párbeszéd, Igazság és Megbékélés Bizottságának feladata homályos, s a háborús károkat azóta sem sikerült csökkenteni. Emellett támogatniuk kellene a felkelések és harcok áldozatait, az áldozatok családjait, az újjáépítést, s erre 2012 óta törvény is van. Ezzel a törvénnyel viszont épp az a gond, hogy nem pontosították, kit nevezünk áldozatnak, s hogyan és miből segíti őket a kormány.
A kormány nehézségei okozta politikai és gazdasági bizonytalanságot erősítette meg az a tény is, hogy Franciaország 2013-tól megkezdte csapatai kivonását Észak-Maliból. Mára csak igen elszórtan maradt francia haderő az északi területen, s például Kidal tartományban a mali hadsereg sem állomásozik, ez pedig kiváló terep a felkelők számára.
Támadások az ENSZ békefenntartói ellen
A felügyelet hiánya okozta rést pedig az iszlám terrorista szervezetek ki is használják. Szeptember 18-a óta harmadszorra vezettek sikeres rajtaütést az ENSZ katonái ellen, s célzottan az ENSZ Maliban vezetett stabilizációs célú missziója (MINUSMA) ellen. A kilenc nigeri békefenntartó megöléséért Ould Badi szultán vállalt felelősséget, aki az al-Kaidával és az Ansar Dine-nel együttműködő Nyugat Afrikai Egység és Dzsihád Mozgalom tagja, s ezt megelőzően több terrortámadás is kötődött a nevéhez.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa már felhívta a mali kormány figyelmét arra a szeptember 16-án kötött egyezményre, amelyben a kormány vállalja a békefenntartók elleni támadások megelőzésére irányuló akciók vezetését. A harcok folytatódnak.
Szlamka Zsófia